Leépíti a közvagyont a sztrádaprogram

A kabinet az új, vélhetően külföldi tulajdonosoknak biztos piacot és extraprofitot kínál az autópálya-építések során, miközben a hazai mélyépítő cégek többségét egyszerűen kizárhatják a kivitelezésből és az üzemeltetésből. Kedvezőtlen lenne az is, ha a korábban megépült autópályákat is magánkézbe adnák.

Az eddigi állami beruházások helyett magánbefektetők bevonásával építené a gyorsforgalmi hálózatot a kormány, mivel a költségvetésben nem különítettek el elegendő forrást. A PPP-program (Public Private Partnership) szerint épülő sztrádákért a 22–27 éves futamidő alatt az állam rendelkezésére állási díjat fizet, ami tartalmazza az építési, finanszírozási és üzemeltetési költségeket, valamint a befektetők által elvárt hozamot.
Egyértelművé vált, hogy a kormány nem tudja finanszírozni a meghirdetett autópálya-programot, ezért a magánbefektetők által építendő gyorsforgalmiút-hálózat többletköltségeit nagyon felelőtlen módon a következő nemzedékekre terheli – jelentette ki tegnap Fónagy János országgyűlési képviselő, az Orbán-kabinet volt közlekedési minisztere. Korábban 800 kilométer sztrádát ígértek a választóknak, most pedig a legrosszabb és legdrágább megoldást választják azért, hogy 300 kilométert átadhassanak – tette hozzá.
Fónagy közölte: a fejlesztések 15–20 százalékkal kerülnek több pénzbe az állami beruházásoknál. A kormány az új, vélhetően külföldi tulajdonosoknak biztos piacot és extraprofitot kínál, miközben a hazai mélyépítő cégek többségét egyszerűen kizárják a kivitelezésből és az üzemeltetésből. Amenynyiben PPP-rendszerben épülnek az autópályák, a futamidő alatt évente 180-200 milliárd forintot fizetnek az adózó polgárok az üzemeltető társaságoknak. A volt közlekedési miniszter elmondta: a közvagyon ilyen mértékű elherdálására semmilyen magyarázat nincs, de legkevésbé a költségvetés helyzete.
Fennáll annak a lehetősége is, hogy az adófizetők pénzéből korábban megépült autópályákat is magánkézbe adják, ami egyet jelentene a gyorsforgalmiút-hálózat privatizációjával.
Erre egyébként már volt példa a kilencvenes évek közepén: az M5-ös szerződésének módosításakor a kormány a koncesszornak átadta a döntően állami beruházásként megépült Budapest– Kecskemét szakasz üzemeltetését.
A Pénzügyminisztérium tegnap közölte: jövőre a magánbefektetések egyik területe az autópálya-építés lesz, ahol mindez koncessziós alapon történik. E megoldás nagyobb mozgásteret biztosít az államháztartásnak, s az alapvető kiadások megvalósulhatnak. A tárca illetékese lapunknak azt nyilatkozta, hogy nem tervezik a Nemzeti Autópálya Rt. megszüntetését.