Szűkösnek bizonyult a világ egyik leglenyűgözőbb méretű modern temploma, a 2002-ben elkészült Isteni Irgalmasság-bazilika a magyarországi és határon túli magyar katolikus zarándokok, illetve lengyel hívek tömegeinek befogadására. A történelmi légkörű szentmise végeztével csak nehezen sikerült utat nyitni a magyar püspöki kar tagjainak és a lengyel főpapoknak, továbbá vezető közéleti személyiségeknek, köztük a külön is megtapsolt Orbán Viktornak és feleségének, Lévai Anikónak, aki – még a korábbi kormány idején – elvállalta a krakkói új magyar kápolna építésének fővédnökségét.
Jegyzetfüzeteket tölthet meg a turista a történelmi magyarság (dél-)lengyelországi vonatkozásaival. A kápolnaavatás alkalmából szervezett sajtóút részesei – egyházi és konzervatív lapok tudósítói – a szlovák– lengyel határt elhagyva hamarosan a Nyugati-Beszkidek hegyeitől körülölelt Oravka három és fél évszázados fatemplomában magyar szentek, boldogok, püspökök és remeték egész panteonjával szembesülhettek. Oravka ugyanis a történelmi Magyarország legészakibb térségében, Árva megyében található. A Krakkó felé vezető úton utána már csak egy falu, Podvilk büszkélkedhet azzal, hogy „innen” esik a Trianon előtti határon.
Vigyétek hírül, hogy Dél-Lengyelország egyetlen hatalmas magyar zarándokhely, Krakkó városának majdnem minden köve magyarul is beszél – mondta a krakkói szentmise előtt egy magyarul szintén jól beszélő, fiatal lengyel minorita szerzetes. Csak pár „igazoló” példa: az Európa legnagyobb megmaradt középkori főterén álló egyik házon Balassi-emléktábla tudatja, hogy ott lakott a magyar költő. A 900 éves krakkói Wawel (királyi vár) többek között Szent Hedvig – Nagy Lajos király lánya, lengyel királynő – és Báthori István erdélyi fejedelem, szintén lengyel uralkodó – sírját is őrzi.
A hét végi esemény számos további emlékét idézi fel a lengyel–magyar kapcsolatoknak. A krakkói szentmise főcelebránsa, Erdő Péter bíboros érsek – aki egyébként hazánk minden polgárát, nemzetünk minden tagját és jövőnket felajánlotta „az Irgalomban gazdag Isten áldó kezébe” – mondta ki, mi ihlette az ezeréves magyar– lengyel közösségérzetet: a két nép egy időben tért keresztény hitre. Az ünnepi rendezvény keretében Macharski bíboros felmutatott egy frissen nyomtatott könyvecskét: Szent István intelmeinek első lengyel kiadását. Ugyancsak a krakkói esemény során Seregély István egri érsek, a Magyar Püspöki Konferencia elnöke, aki az új magyar kápolna építésének felkarolója volt, az egész évezredet átfogta azzal a megállapításával, hogy a magyar és a lengyel nép Kelet és Nyugat ütközőzónájában kapott helyet a Gondviselés rendjében.
Az Isteni Irgalmasság-bazilika szentmiséje után szentelte fel Erdő Péter a magyar kápolnát, amely elsősorban a magyar hívek mintegy 30 millió forintos adományából épült. Ez a katolikus kegyhely nemcsak a Szent István-karereklye miatt lesz kedvelt zarándokcélpont – útban Czestochowa felé, ahol ma is virágzik a magyar Szent Özséb által alapított pálos szerzetesi mozgalom –, hanem egy rendkívüli művészi és spirituális kisugárzású, ötven négyzetméter nagyságú mozaikalkotás okán is. Készítője a kárpátaljai születésű, görög katolikus festőművész, Puskás László atya. Az ortodox ikonfestészetet idéző, mégis modern mozaikmű Jézust ábrázolja és – kivétel nélkül reá tekintő – 68 szentet, boldogot és szentéletű vallási személyiséget. A katolikus hit magyar, lengyel, sőt kelet-közép-európai bajnokai, sokszor vértanúi ők. Komoly, sokszor szenvedő, de mégis derült arcok szuggesztív seregszemléje. „Deisis”, azaz imádás a hatalmas, csillogó mozaikkép egyházművészeti műfaja; többek között a velencei Szent Márk-bazilika homlokzatán is ilyen található. Puskás László kutatta fel Lezajsk kisvárosban az ottani bernardinus ferences kolostorban a Szent István-karereklyét, amelyet Nagy Lajos magyar–lengyel uralkodó vitetett Lengyelországba. Ennek egy csontrészletét helyezték el most díszes ereklyetartóban a krakkói magyar kápolnában.
origo.hu
Bennfentes kereskedelemért akár öt évet is kaphat Magyar Péter
