Nem egyenlő mércével mérnek

Nem indokolja az egyenlő mérce elvének alkalmazása egyes szektorok eltérő adózási szabályait – ismerte el Draskovics Tibor pénzügyminiszter a bankadóról szóló tegnapi parlamenti vitában. Az ellenzéki képviselők közölték: attól tartanak, hogy a pénzintézetek megtalálják a módját a pénz megtartásának, és csökkenhet a szolgáltatások színvonala, illetve elbocsátásokra is sor kerülhet. A parlamenti pártok egyike sem támogatta jelenlegi formájában a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvények módosítását célzó javaslatot.

Jelentős véleménykülönbség alakult ki tegnap a négy parlamenti párt között a bankadó kivetése kapcsán. Göndör István, az MSZP vezérszónoka elmondta: a törvényjavaslat a pénzügyi vállalkozások által realizált kamatkülönbözetre, tehát a bankok által beszedett és kifizetett kamatok különbözetére hatszázalékos adót vet ki, ezzel teremtve forrást fontos kiadásokra.
Hargitai János, a Fidesz vezérszónoka kiemelte, az előterjesztés hátrányosan érinti azt az 1700 takarékszövetkezetet, amelyeknek több mint a fele kistelepüléseken működik, és nem termelnek extraprofitot. A politikus, „maffiamódszerekhez” hasonlítva a javaslat hátterét így fogalmazott: „A miniszterelnök közjogi felhatalmazással elmegy két nagy bank vezetőjéhez, és az urak megegyeznek valamiről átmenetileg két évre. A három úr alkujának eredményeként valami ide kerül az Országgyűlés elé. A szocialistáknak fogalmuk sem volt arról, a kormány és a bankok milyen alkura készülnek.”
Draskovics Tibor pénzügyminiszter elismerte, az egyenlő mérce elvének alkalmazása nem indokolja egyes szektorok eltérő adózási szabályait. Hangsúlyozta azonban, a pénzügyi szektorban a jövedelemszerzés lehetősége olyan külső körülmények miatt nőtt jelentősen, amelyek függetlenek voltak a teljesítménytől. Hozzátette, a takarékszövetkezetek kedvezményt kapnak.
Bőhm András, az SZDSZ vezérszónoka kiemelte: az adó alapja valóságos nyereség, a bankok haszna, vagyis az állampolgároknak, cégeknek a bank által kifizetett kamat és a bank által a hitelek után húzott kamat különbözete. Így ahol nincs eredmény, például a takarékszövetkezeteknél, ott fel sem merül ennek az adónak a megfizetési kötelezettsége.
Herényi Károly, az MDF vezérszónoka közölte: az MDF még módosításokkal sem tudja elfogadni az előterjesztést, és arra kéri a kormányt, vonja azt vissza. A javaslatot kapkodás és átgondolatlanság jellemzi.
A probléma gyökere, hogy az MSZP–SZDSZ-koalíció kormányzásának kezdetén a magyar gazdaság szereplői helyzetének javítására szánt 320 milliárd forintot választási ígéretei beváltására, jóléti intézkedésekre fordította, és a költségvetés hiányát azóta sem sikerült pótolni. Az ellenzéki képviselők közölték: attól tartanak, hogy a pénzintézetek megtalálják a módját a pénz megtartásának, csökkenhet a szolgáltatások színvonala, és elbocsátásokra is sor kerülhet. A következő napirendi téma a számviteli törvény módosítása volt, amellyel a parlamenti pártok egyetértettek.
A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvények módosítását célzó javaslatot jelenlegi formájában a parlamenti pártok egyike sem támogatta. A képviselők a darabalapú termékdíj bevezetése mellett foglaltak állást a törvényjavaslat általános vitájában, és az ellenzékiek arra szólították fel a kormányt, hogy vonja vissza a javaslatot.

Jön a közlekedési adó? Munkavállalónként évi húszezer forinttal terhelné jövőre a budapesti gazdasági társaságokat a vállalkozások kommunális adója. Bőhm András, a módosító indítványt benyújtó szabad demokrata képviselő elmondta, hogy a befolyó összegből a BKV-t támogatná a főváros. A módosítás szerint az új adófajtát nem a kerületek, hanem a főváros vetné ki az iparűzési adóhoz hasonlóan.

---