Jelentős véleménykülönbség alakult ki tegnap a négy parlamenti párt között a bankadó kivetése kapcsán. Göndör István, az MSZP vezérszónoka elmondta: a törvényjavaslat a pénzügyi vállalkozások által realizált kamatkülönbözetre, tehát a bankok által beszedett és kifizetett kamatok különbözetére hatszázalékos adót vet ki, ezzel teremtve forrást fontos kiadásokra.
Hargitai János, a Fidesz vezérszónoka kiemelte, az előterjesztés hátrányosan érinti azt az 1700 takarékszövetkezetet, amelyeknek több mint a fele kistelepüléseken működik, és nem termelnek extraprofitot. A politikus, „maffiamódszerekhez” hasonlítva a javaslat hátterét így fogalmazott: „A miniszterelnök közjogi felhatalmazással elmegy két nagy bank vezetőjéhez, és az urak megegyeznek valamiről átmenetileg két évre. A három úr alkujának eredményeként valami ide kerül az Országgyűlés elé. A szocialistáknak fogalmuk sem volt arról, a kormány és a bankok milyen alkura készülnek.”
Draskovics Tibor pénzügyminiszter elismerte, az egyenlő mérce elvének alkalmazása nem indokolja egyes szektorok eltérő adózási szabályait. Hangsúlyozta azonban, a pénzügyi szektorban a jövedelemszerzés lehetősége olyan külső körülmények miatt nőtt jelentősen, amelyek függetlenek voltak a teljesítménytől. Hozzátette, a takarékszövetkezetek kedvezményt kapnak.
Bőhm András, az SZDSZ vezérszónoka kiemelte: az adó alapja valóságos nyereség, a bankok haszna, vagyis az állampolgároknak, cégeknek a bank által kifizetett kamat és a bank által a hitelek után húzott kamat különbözete. Így ahol nincs eredmény, például a takarékszövetkezeteknél, ott fel sem merül ennek az adónak a megfizetési kötelezettsége.
Herényi Károly, az MDF vezérszónoka közölte: az MDF még módosításokkal sem tudja elfogadni az előterjesztést, és arra kéri a kormányt, vonja azt vissza. A javaslatot kapkodás és átgondolatlanság jellemzi.
A probléma gyökere, hogy az MSZP–SZDSZ-koalíció kormányzásának kezdetén a magyar gazdaság szereplői helyzetének javítására szánt 320 milliárd forintot választási ígéretei beváltására, jóléti intézkedésekre fordította, és a költségvetés hiányát azóta sem sikerült pótolni. Az ellenzéki képviselők közölték: attól tartanak, hogy a pénzintézetek megtalálják a módját a pénz megtartásának, csökkenhet a szolgáltatások színvonala, és elbocsátásokra is sor kerülhet. A következő napirendi téma a számviteli törvény módosítása volt, amellyel a parlamenti pártok egyetértettek.
A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvények módosítását célzó javaslatot jelenlegi formájában a parlamenti pártok egyike sem támogatta. A képviselők a darabalapú termékdíj bevezetése mellett foglaltak állást a törvényjavaslat általános vitájában, és az ellenzékiek arra szólították fel a kormányt, hogy vonja vissza a javaslatot.
Jön a közlekedési adó? Munkavállalónként évi húszezer forinttal terhelné jövőre a budapesti gazdasági társaságokat a vállalkozások kommunális adója. Bőhm András, a módosító indítványt benyújtó szabad demokrata képviselő elmondta, hogy a befolyó összegből a BKV-t támogatná a főváros. A módosítás szerint az új adófajtát nem a kerületek, hanem a főváros vetné ki az iparűzési adóhoz hasonlóan.
Adócsökkentésért módosítana a Fidesz. Módosító indítványokat nyújtott be a Fidesz a jövő évi adóterhek valódi csökkentéséért – jelentette be tegnap sajtótájékoztatón Varga Mihály. A polgári kormány pénzügyminisztere elmondta: egyebek mellett azt javasolják, hogy 80 millió forintos éves árbevételig a vállalkozások társasági adókulcsa 16 százalékosról nyolcszázalékosra csökkenjen, a forrásadó mértéke ne emelkedjék a jelenlegi 20 százalékos szintről a tervezett 25 százalékosra, továbbá hogy a személyi jövedelemadózásban ne évi 1,5, hanem 1,9 millió forintnál húzzák meg a 18 százalékkal adózó sáv határát, az igénybe vehető kedvezmények pedig 12 millió forintos jövedelemig változatlanul maradjanak meg. A Fidesz módosító indítványt nyújtott be annak érdekében is, hogy a kabinet mindaddig fagyassza be a kőolajtermékek jövedéki adójának emelését, amíg az olaj világpiaci ára tartósan negyven dollár/hordó alá nem süllyed. Varga Mihály kifejtette, hogy a kormány elképzeléseinek legnagyobb vesztese az a nyolcszázezer magyar vállalkozás, melynek adóterhei a módosítások nyomán százmilliárd forinttal emelkednének jövőre. Ezzel szemben az ellenzéki párt javaslatai ugyanekkora adócsökkentést eredményeznének.
