A NAÜ főigazgatója, Mohamed al-Baradei az ENSZ Biztonsági Tanácsának írt levelében azt állítja, hogy műholdfotók tanúsága szerint a nukleáris programmal kapcsolatban álló, precíziós berendezéseket és anyagokat tartalmazó épületek sora tűnt el. Bár az ellopott anyagok egy része később külföldön felbukkant, eddig egyáltalán nem akadtak nyomára azoknak a nyilvántartott tételeknek, amelyek kettős hasznosításúak (civil és katonai) lehetnek. A NAÜ vizsgálódásainak gátat szabott, hogy ellenőreik az amerikai megszállás kezdete óta nem térhettek vissza az országba, ugyanakkor sem a megszállók, sem az ideiglenes iraki kormányzat nem tájékoztatta arról az ügynökséget, hogy leszerelték vagy lebontották volna a szóban forgó épületeket.
Közben egyre több kétely övezi az iraki politikai konszolidáció forgatókönyvét is. Silvio Berlusconi olasz kormányfő és Hoszni Mubarak egyiptomi elnök szerint ennek ellenére a novemberre tervezett kairói nemzetközi konferencia napirendjén nem szerepel az iraki választások elhalasztása.
Újabb információk kerültek nyilvánosságra a minap kivégzett brit túsz sorsáról is. Eszerint az iraki emberrablók megszabadultak Kenneth Bigley holttestétől, Bagdad közelében kidobták egy autóból. Azt azonban nem tudni, hogy az iraki hatóságok megtalálták-e a meggyilkolt brit mérnököt. Szerencsésebben végződött tíz török túsz megpróbáltatása, akiket vasárnap engedtek el. A 40 napi rabság után is jó egészségben maradtak, miután munkáltatójuk az Irakból való kivonulás mellett döntött.
Nem szüneteltek a harcok sem a megszállt országban. Aknavetővel támadást intéztek ismeretlenek a bolgár hadsereg Irakban állomásozó egységeinek kerbalai támaszpontja ellen, az akció következtében három bolgár katona megsebesült. Az amerikai légierő támadást hajtott végre hajnalban az iraki Fallúdzsában Abu Muszab az-Zarkávi jordániai terroristavezér híveinek egyik rejtekhelye ellen. Szemtanúk szerint két civil vesztette életét a lerombolt épületben, amely a város egyik legnépszerűbb étterme volt.
Nem halkulnak a háborúellenes hangok. Az iraki háború nagy hiba volt, amelyből az Egyesült Államoknak és más országoknak egyaránt tanulniuk kell – jelentette ki a Szovjetunió első és utolsó elnöke. Mihail Gorbacsov szerint a hadjárat egyaránt csapásmérést jelent a nemzetközi jogra, az ENSZ-re és Washington kapcsolatrendszerére. (MTI)