MN-összeállítás
A Bács-Kiskun Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás rutinellenőrzése során derült ki, hogy a brazil paprika penészgombából származó mérgező anyagokat tartalmaz. Ezt követően értesítették az ellenőrök az ÁNTSZ-t (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) arról, hogy penészgombából származó mikotoxinokat, úgynevezett aflatoxint találtak több vállalat raktározott paprikaszállítmányában – tájékoztatott Biacs Péter, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Méhib) főigazgatója. Hangsúlyozta: nem szokatlan, hogy a magyar fűszerpaprikához külföldi alapanyagot kevernek az őrlés folyamán, de első ízben tavaly fordult elő, hogy a magyar paprika állagát javítandó nem a mediterrán térségből, hanem Brazíliából származó bogyós paprikát kevertek az őrlés után.
A paprika csomagolásán egyébként nem kell feltüntetni, hogy az nem csak magyar paprikát tartalmaz, mert ez az élelmiszer minősége szempontjából nem lényeges, csak akkor válik azzá, ha a színjavító termék nem megfelelő biztonságú – mondta a főigazgató, megjegyezve azt is: ha a keverés tényét a cég nem tünteti fel, akkor lényegében megtéveszti a fogyasztót. Ezért januártól Magyarországon is kötelező lesz az élelmiszerek teljes nyomon követhetőségének biztosítása egy jelenleginél tágabb vonalkód-kombináció – vagy más eszköz – alkalmazásával.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tegnap azonnali felmérést rendelt el avégett, hogy az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások megfelelő időben és módon végezték-e el a fűszerpaprika-őrlemények vizsgálatát. A rotterdami kikötőből beérkezett szállítmányok rendelkeztek a szükséges okmányokkal, ezért azokat a magyar hatóságoknak nem kellett ellenőrizniük, az Európai Unió területére érkező szállítmányokat ugyanis csak egyszer, a beléptető határállomáson vizsgálják. Az érintett tételek esetében a rotterdami hatóság volt illetékes. A dokumentumok szerint az érintett tételeket a származási helyen a hatóságok megvizsgálták, és azokat élelmiszer-biztonsági szempontból megfelelőnek találták.
A Paprika Terméktanács úgy kommentálta az eseményeket, hogy feltehetően import- termékek okozták a fűszerpaprika szennyeződését, de kedvezőtlen körülmények között a magyar őrölt paprikában is előfordulhat az aflatoxin nevű mérgező anyag, bár ennek mennyisége eddig soha nem haladta meg az egészségügyi határértéket. Becslések szerint mintegy 950 tonna félkész terméknek számító szárított paprika érkezhetett az elmúlt egy évben Magyarországra Brazíliából és Dél-Afrikából, de a fűszerpaprika-behozatal az ország európai uniós csatlakozásával májusban eltörölt 42,5 százalékos védővám óta megugrott.
Katona Antal, a terméktanács titkára közölte, hogy az idei évben termett, szeptemberben betakarított paprika őrleményeiben nincs import. Szerinte ezt támasztja alá a tiltó rendeletnek az a része is, amely szerint a 2005. április 15-e utáni szavatosságú őrlemények fogyaszthatók. Hozzáfűzte: az idei termésű paprikából október közepétől már lehet fűszert előállítani, amelynek általában hat hónap a szavatossági ideje.
Az ügy miatt Magyarország elveszítheti az európai fűszerpaprika-piacon megszerzett részesedésének akár 15 százalékát is. Major István, a gazdasági minisztérium külgazdaságért felelős államtitkára szerint az ügynek súlyos következményei lehetnek, de nem valószínű, hogy kereskedelmi korlátozásokat vezetnének be a Magyarország szempontjából legjelentősebb felvásárló országok. Tavaly hazánk 5300 tonna fűszerpaprikát exportált 12,7 millió euró értékben; egy évvel korábban a kivitel mennyisége 4900 tonna volt, értéke 11,3 millió eurót tett ki. Tavaly a legnagyobb fogadó ország Németország volt 30 százalékos részaránnyal, s jelentős vásárló Ausztria, Hollandia, Szlovákia és Románia.
Az ügyben nyilatkoztak az érintett cégek is, sőt a Szegedi Fűszerpaprika Rt. néhány tonnányi termékét zár alá vették. – A szállítmányok értéke azonban nem haladja meg a tízmillió forintot – közölte Bartos András, a cég vezérigazgatója. – Már értesítettük partnereinket, és megkezdtük a szállítmányok visszagyűjtését, s mivel kisebb tételeknél a vizsgálatok drágák, úgy döntöttünk, hogy inkább megsemmisítjük ezeket a szállítmányokat.
Belső vizsgálat indult annak kiderítésére, miként fordulhatott elő, hogy a cég által gyártott két szállítmányban is meghaladta az engedélyezett szintet az aflatoxin mennyisége – tette hozzá. Jobb helyzetben van a Kalocsai Fűszerpaprika Rt., amely úgy nyilatkozott, hogy augusztus 10. óta csak magyar paprikából készült őrleményt szállít a hazai kereskedelemnek, szeptember 13. után pedig már az idén termett hazai paprikát dolgozza fel és szállítja a partnereknek. Lakatos Lajos, a társaság elnök-vezérigazgatója elmondta: a cég csak tíz hónapja importál paprikát Dél-Amerikából, de a múlt évben a Magyarországra érkező, közel ezertonnás importból csupán negyven tonnával részesedett. A szakember ugyanakkor érthetetlennek tartja, hogy a jelenlegi ügyben csak a feldolgozókat említik, noha azok a gazdasági társaságok hozták be a legnagyobb menynyiséget, amelyek például a húsipart is ellátják több éve pirospaprikával.
Menczel Lászlóné, a Hússzövetség titkára úgy nyilatkozott, hogy a paprikaügy fejleményei nem érintik a legálisan működő magyar húsipart, mivel az olyan biztonsági rendszerekkel rendelkezik, amellyel kiszűrhetők az emberre káros anyagok, hiszen a vállalati ellenőrzések minden vizsgálatra kiterjednek. A Hússzövetség titkára ugyanakkor felhívta a fogyasztók figyelmét arra, hogy most ne vásároljanak ismeretlen eredetű húsárut sem piacon, sem máshol, mivel azokat nem vetették alá élelmiszer-biztonsági ellenőrzésnek. Az Univer is sietett közölni, hogy termékei (paprikakrémek) csak hazai termeltetésű nyers paprikából készülnek, ezért a cég szerint produktumaik tévesen kerültek fel a tiltó listára, hiszen a magyarországi éghajlaton nem terem meg a mérgező gombafajta, az aflatoxin.
A tiltó rendelkezésekre azonnal reagált a kereskedelem is, és a magyarországi hipermarketek és a kisboltok is levették tegnap polcaikról a fűszerpaprika-őrleményeket, valamint az azt tartalmazó egyéb cikkeket. A kereskedők kártérítésével kapcsolatban Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára úgy fogalmazott, hogy a kereskedő akkor perelhet kártérítésért, ha a szerződésben foglaltak a partner hibájából nem teljesülnek. Egyelőre azonban nem lehet tudni, hogy ki volt a hibás, kivel szemben lehet bármit is követelni.
– Jelenleg még kiszámíthatatlan, hová csúcsosodik ki a fűszerpaprika-botrány, amely a fogyasztóktól az élelmiszeriparon, vendéglátóiparon, idegenforgalmon át a kül- és belkereskedelmig mindent és mindenkit érint Magyarországon. Köztudomású, hogy a paprika a legalapvetőbb élelmiszerünk – nyilatkozta munkatársunknak Hegedűs Péter, a budavári Fortuna étterem egyik vezetője. A szakember hozzátette, hogy nem ez az első eset, amikor külső tényező következtében az emberek mellőzték valamely élelmiszer fogyasztását. A csernobili tragédia a salátafogyasztást, a kergemarhakór a marhahús-, a tiszai ciánszennyezés pedig a halfogyasztást vetette vissza oly mértékben, hogy a dunai és a balatoni halak iránt is megcsappant a kereslet. Most is felerősödhet a pánikhangulat. – Néven kell nevezni a felelősöket – szögezte le az étteremvezető, aki megemlítette, már keresték őket utazásszervezők, hogy megbeszéljék a menümódosítást. – Olyan ételt ugyanis, amely fűszerpaprikát tartalmaz, nem szívesen látnának az asztalokon.
Az eset nem hagyta hidegen a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget sem, mely azonnal megkezdte ellenőrzéseit. Tegnap 14 óráig 26 helyen találtak tiltó listán szereplő terméket a boltokban, miközben négyszáz kereskedelmi egységet vizsgáltak meg. Ebből 175 élelmiszer-kereskedelmi, 100 áruházlánchoz tartozó, 48 közétkeztető, 69 vendéglátó és 4 nagykereskedelmi üzlet volt. Az ellenőrzés ma folytatódik.
Az ÁNTSZ azt javasolja, hogy ha nem visszakereshető a gyártási tétel, akkor a lakosság inkább ne használja az otthon található fűszerpaprikát – közölte tegnap Bujdosó László országos tiszti főorvos. Hangsúlyozta: csak az ÁNTSZ-vizsgálatok után, fokozatosan kerülnek majd vissza a biztonságosnak minősített készítmények a boltok polcaira. Jövő héttől valószínűleg már lehet fűszerpaprikát venni a boltokban, de addig kizárólag az őstermelőktől beszerzett készítmények engedélyezettek. Hozzátette: nem tartják szükségesnek felfüggeszteni azoknak a konzerveknek és kolbászféléknek a forgalmazását, amelynek előállításához bizonyos mennyiségű fűszerpaprikát szoktak használni.
Rácz Jenő egészségügyi miniszter Szombathelyen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az Európai Unióban egyértelműen a gyártókat terheli a termékfelelősség, ezért a boltok polcairól lekerült fűszerpaprika, illetve -készítmények visszaszállításának költségeit, valamint a kereskedők és adott esetben a fogyasztók kártalanítását is a gyártónak kell majd állnia. A kártalanítási felelősség mellett adott esetben a büntetőjogi felelősség is felmerül, ezért az ÁNTSZ és az Élelmiszer-biztonsági Hivatal már megtette a szükséges intézkedéseket, hogy nyomozás kezdődjön az ügyben.
Károsító hatás. Az aflatoxin a mikotoxinok közé tartozik, amelyek mikroszkopikus gombák (penészgombák) másodlagos anyagcseretermékei. Egészségkárosító hatása azonban csak a rendszeresen és nagyobb mennyiségben fogyasztott aflatoxinnak van. Ezek a károsodások a következők: májkárosodás, genotoxikus és immunoszupresszív hatás. Magyarországon ez a probléma még nem fordult elő, mivel a nálunk termelt paprika nem tartalmaz aflatoxint. A toxin egyébként a felnőtteknél vált ki nagyobb, erőteljesebb hatást.
