Orvostudomány

2004. 10. 16. 16:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az élettani-orvosi Nobel-díjat megosztva kapta az 58 éves amerikai Richard Axel és az 57 éves Linda B. Buck a szaglórendszer felépítésének és működésének feltárásában elért eredményeiért. A tudósoknak 1991-ben publikált kutatási eredményeikért ítélték oda a magas elismerést. Axel, a New York-i Columbia Egyetem professzora és Buck, a seattle-i Fred Hutchinson rákkutató központ kutatója ma már nem dolgozik együtt, de az ő eredményeik alapján vált világossá, miképpen vagyunk képesek sok-sok ezer illat megkülönböztetésére, illetve hogyan tudjuk felismerni a szagokat.
A szaglórendszer felépítését és működését vizsgáló kutatók 1991-es tanulmányukban a szaglásban szerepet játszó receptorokhoz, vagyis érzékelő molekulákhoz kapcsolódó mintegy ezer gént írtak le. E meglepően nagy géncsalád összes génünknek mintegy három százalékát teszi ki. Axel és Buck kutatásainak köszönhetően derült ki, hogy ugyanennyi típusú szaglóreceptor létezik. Ezek a szaglásban szerepet játszó sejteken foglalnak helyet, de minden sejt csak egyféle receptort hordoz, és minden receptortípus csak szerkezetileg hasonló illatanyag érzékelésére képes. A szaglást biztosító sejtek tehát specializálódtak néhány illatanyagra.
A szaglás során az illatanyag-molekulák a receptorsejteken lévő receptormolekulákhoz kapcsolódnak, amelyek ennek hatására aktiválódnak, az ingerületet pedig – egyfajta elektromos jel formájában – hosszú nyúlványaikkal az agyban lévő szaglóhagyma sejtjeihez továbbítják. Az átkapcsolás a glomerulusok területén történik, amelyek apró, gomolyag alakú képződmények. Az ingerület innen a magasabb idegközpontokba kerül, ahol a különböző receptortípusokból származó információk kombinálódnak, így egy mintázat jön létre. Az egyes szagok mindig ugyanahhoz a területhez kapcsolódnak, tehát miközben az orrban elszórtan helyezkednek el az egyes receptorok, az agyban mindig ugyanahhoz a helyhez kapcsolódik az információ. Ez a mintázat beépül a memóriába, és később előhívható. Axel és Buck egerek vizsgálatára alapozták eredményeiket, de ehhez képest az emberben nincs jelentős eltérés. A receptorok száma persze valamivel kisebb lehet, mert az evolúció során, a szaglás fontosságának csökkenésével egyes géneket elveszíthettünk. Egyébként mintegy tízezer ilyen mintázatot tudunk felismerni, azaz körülbelül tízezer illat felismerésére vagyunk képesek.
A szaglórendszer működésének tisztázása módszertani szempontból is érdekes: ez az első olyan eset, hogy egy fő érzőműködést molekuláris technológiával derítettek fel. Axel és Buck kimutatta, hogy a szaglásban szereplő receptorok olyan molekulák, amelyek az ingert jelentő illatanyag megkötődése után alakot változtatnak, és egy G fehérjéhez kötődnek a sejtek membránjában. Ennek hatására sejten belüli hírvivő molekulák szaporodnak fel, amelyek aktiválják a receptorsejtek ioncsatornáit.
Az elmúlt évek kutatásai során bebizonyosodott, hogy a kémiai anyagok érzékelésének más rendszerei is az Axel és Buck által felfedezett módon működhetnek: az ízérzékelés és az úgynevezett illatmirigyrendszer (amely a feromonok érzékelésére szolgál, és az embernél már elcsökevényesedett) esetében is megtalálták a G-fehérjékhez kapcsolódó receptor-
családokat.
Nusser Zoltán, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet celluláris idegélettan-laboratóriumának vezetője arra a kérdésre, hogy milyen továbbgondolásra ad lehetőséget ez a felfedezés, azt válaszolta: minél többet tud meg az ember az érzékelőrendszer működéséről, annál közelebb kerül ahhoz, hogy mesterséges érzékszerveket állítson elő, a legfontosabb mégis az, hogy megismerjük a saját szervezetünk működését.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.