Vége a parlagfűszezonnak, a kínzó tüneteket betegek és döntéshozók jó fél évre most is elfelejthetik. A szezon nálunk két hónapot (évről évre hosszabb időt) jelent, közel kétmillió légúti allergiás lakost és a parlagfűpollenek trillióit. Ez a hihetetlen szám onnan ered, hogy egyes becslések szerint egyetlen tő kifejlett parlagfű a szezonban nyolcmilliárd pollenszemcsét is képes útjára bocsátani; nem beszélve a légúti allergiák kezelésére költött évi közel tízmilliárd forintról, amelynek nagyobb része az allergiás nátha kezelésére megy el.
Nem csoda, hogy sokan szeretnének segíteni ennek a világon a legnagyobb mértékben minket sújtó problémának a megoldásában – bár az kevés hangsúlyt kap, hogy a parlagfű teljes eltűnése allergiaproblémáinkat még nem oldaná meg: az allergiás országok túlnyomó többségében a parlagfüvet csak képről ismerik.
Az elmúlt hetekben több újságban lehetett olvasni arról, hogy talán „kecskekommandók” bevetésével lehetne előbbre jutni. A Magazin szeptember 18-i számában megjelent Mici, a vezérkecske című riport lényege, hogy a parlagfűvel etetett kecskék teje meghozza a gyógyulást. A várakozás óriási, de ebben az esetben sajnos hiábavaló lesz: a cikkben számos sejtetés, állítás szerepel, amelyet a biológia, az allergológia ismeretanyaga nem támaszt alá.
Pollenekkel szemben az emésztőrendszerben nem képződnek allergiás antitestek (emlékezzünk rá, a kecskék megeszik a parlagfüvet), a bél immunrendszerét idegen fehérjékkel szemben (a fertőzésektől eltekintve) a tolerancia, az eltűrés jellemzi. Ha nem így lenne, mindenkiben táplálékallergia alakulna ki. Az a feltételezés, hogy a kecske attól gyógyul meg, hogy szervezete ellenanyagot termel, allergiákra nem állja meg a helyét: ezen esetekben az antitestek éppen hozzájárulnak a tünetek létrejöttéhez. A tejbe az újszülött érdekében átkerülnek az anyai szervezetből védelmet biztosító fehérjék (nem azonosak az allergiát kiváltókkal), de ezek ugyanúgy megemésztődnek a felnőttek emésztőszerveiben, mint bármilyen más fehérje.
Ezért, amint ez olvasható a cikkben, ha volt egy látogató, aki fél órával a kecsketej elfogyasztása után tünetmentesnek érezte magát, ez sokkal inkább történhetett pszichés tényezők hatására, amelyek az allergia tüneteire ismerten nagy befolyással bírnak, mint bármi mástól.
Guoth doktor úrral együtt, akinek csodálatos a sok évtized csalódásai után is kitartó segíteni akarása, nagyon sokan szeretnénk a parlagfű, de inkább a katasztrofális hazai allergiahelyzet végére járni. Ő tett egy megfigyelést, és a hite mellett tudni is szeretné, valóban megalapozott-e az, ugyanakkor nem érti, hogy a minisztérium, az egészségügyi intézmények miért nem kapnak az alkalmon.
Ezek a vizsgálatok azonban az egész világon szigorú, egységes feltételek szerint történnek, éppen a betegek védelme érdekében, és a gyógyszerügyi hatóságokon kívül senki és semmi nem befolyásolhatja menetüket. A sorrend az, hogy először a téma részleteit ismerő szakemberek véleményét kérik ki, amit nem megcsontosodott konzervatívok szoktak megfogalmazni (bármilyen könnyű lenne is egy látszólag jó eljárás végső sikertelenségét a nyakukba varrni), hanem a betegek állapota és gyógyulása iránt elkötelezett kutatók, orvosok, bioetikusok. Ha véleményük szerint elképzelhető, hogy egy eljárás vagy vegyület hatásos lesz, meg kell tervezni a vizsgálatot, hozzárendelni a biostatisztika módszereit, annak érdekében, hogy bármilyen eredményt kapnak is (amely lehet az „ötletgazda” szempontjából csalódást keltően negatív is!), az alátámasztott, meggyőző legyen.
Az allergiák esetében, amelyek létrejöttét, súlyosságát, fennállását, sőt megszűnését is tényezők tucatjai befolyásolják az örökléstől a környezetszennyezésen keresztül az életmód ezernyi kis részletéig, különösen nem alkalmazható az az egyszerű képlet, hogy igyon tejet, és megvárjuk, mi lesz.
Mindezek miatt, allergológusként, a riport alapján nem érzem megalapozottnak a kecsketej allergiamegszüntető hatását. A jelenlegi helyzetben, amikor parlagfű- és parlagfű-mentesítő bizottságok bőven teremnek földünkön, nem négylábúakra lenne a legnagyobb szükségünk szerte az országban, hanem kétkeziekre, akik a kaszát megfogják.
Dr. Nékám Kristóf,
a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság elnöke
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
