Politikai kérdéssé vált a kamatvágás?

Bár elemzők fél százalékpontos kamatcsökkentést várnak a monetáris tanács mai ülésétől, megfogalmazódott olyan vélemény is, amely szerint a jegybanktörvény-módosítási indítvány megzavarhatja a kamatenyhítési folyamatot.

Fél százalékkal csökkenhet az irányadó kamatszint a monetáris tanács mai ülése után. Az MTI által megkérdezett hét nagy londoni befektetési ház közül öt jósolta a jelenleg 11 százalékos MNB-alapkamat 50 bázispontos hétfői csökkentését, egy pénzintézet 75 bázispontos csökkentést vár, egy pedig 25–50 bázispontost. Piaci elemzők szerint a kamatvágás hátterében a szeptemberi, mérsékeltebb inflációs mutató áll. A pénzromlás a múlt hónapban 6,6 százalékos, míg augusztusban a drágulás mértéke 7,2 százalékos volt. Szapáry György, az MNB alelnöke az inflációs adat megjelenése után azt mondta: az infláció csökkenése teret enged a kamatcsökkentésnek, de előbb mérlegelniük kell a gazdasági körülményeket.
Londoni elemzők arra is figyelmeztettek, fokozhatja majd a politikai feszültséget a jegybanktörvény tervezett módosítása, amely a monetáris tanács létszámának bővítését és a tagok egy részének kinevezését javasolja a miniszterelnök által. A Dresdner Kleinwort Wasserstein (DKW) befektetési bank kommentárja szerint a törvény nagyobb ellenőrzést adna a kormánynak a központi bank kamatpolitikájáért felelős monetáris testület felett, ugyanis a tanács létszámának bővülésével azoknak a tagoknak a száma növekedne, akiket a miniszterelnök javasol.
Járai Zsigmond jegybankelnök szerint a törvényjavaslat sértené a bank függetlenségét, és bizonytalanságot okozna a tőkepiacon. Járai kijelentette azt is: a pénzügy-politikai tanács elképzelt megváltoztatása nem a megfelelő módszer a kormány számára a forint gyengítésére. Pénzügy-politikai enyhítést a költségvetés rendbe tétele útján lehet elérni. Nem tartja a jegybank függetlensége elleni támadásnak a szóban forgó törvénymódosítási javaslatot a tervezet két benyújtója. Bőhm András, a szabad demokraták országos tanácsának tagja és Göndör István, az MSZP frakcióvezető-helyettese a múlt héten kifejtették: a kormány és az MNB közötti jobb és koordináltabb együttműködésre törekszenek. Ezzel szemben Domokos László (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy a javaslat túlmutat az alkotmányos kereteken, hiszen közvetlen állami beavatkozást akar elérni a monetáris tanács és az MNB működésébe, semmibe véve az intézményi függetlenséget. Kolláth György alkotmányjogászt a törvényjavaslat a Szász Károly PSZÁF-elnök leváltását lehetővé tevő törvénymódosításra emlékezteti – szerinte a jelenlegi üzenet is világos.

---