Rugováék mögött 27 százalékkal a második helyre szorult az örökös ellenlábas, Hashim Thaqi, illetve az általa vezetett Koszovói Demokrata Párt. A Ramush Haradinaj-féle Szövetség Koszovó Jövőjéért nevű szervezet 8 százalékot kapott. Meglepetésnek számít, hogy először színre lépő Veton Surroi újságíró listája hatszázalékos támogatottsággal jelentős politikai erővé vált.
Rugováéknak viszont nem lesz meg a kormányzáshoz szükséges többségük a 120 tagú koszovói parlamentben, amelyben 20 képviselői helyet a kisebbségeknek „tesznek félre”. Koalíciós partner után kell tehát nézniük. A befutó pártok politikai programjaiban lényeges különbségek (még) nincsenek, valamennyinek elsődleges célja Koszovó függetlensége.
Mint a központi választási bizottság és az EBESZ missziója közölte, a részvételi arány 53 százalékos volt, vagyis a mintegy 1,3 millió választópolgárból 670 ezren voksoltak. A szerbek részvétele a szavazáson csak jelképes volt: a választási bizottság nem egészen egyszázalékos részvételről tesz említést. Volt, ahol nem is tették lehetővé a szavazást, a szerb tiltakozók népesebb csoportja ugyanis elállta a szavazóhelyekre vezető utakat, nehogy valaki eleget tehessen egyes politikai erők és nemzetközi szervezetek felhívásának.
A koszovói választásoknak szerbiai belpolitikai vonatkozásai is vannak, az elnök ugyanis választásokra, a kormányfő pedig bojkottra szólította fel a koszovói szerbséget. Ez utóbbit – tehát Kostunicáékat – támogatta a szerb pravoszláv egyház is Pál pátriárkával az élen. Ezek a magukat hazafiasnak tartó erők most úgy szeretnék a történteket beállítani, hogy a szavazás – illetve annak bojkottja – referendum volt, amelyen a szerbség megbuktatta a nemzetközi válságkezelőket.
Vojiszlav Kostunica szerint a helyzet igen komoly, mert a szerbek nem akartak élni az egyetlen rendelkezésükre álló joggal. Megtörtént, amit már előre meg lehetett jósolni. Szerinte a szerbek ezzel a bojkottal hívták fel a figyelmet elviselhetetlen életkörülményeikre.
A radikálisok nagy örömmel vették, hogy nem járt sikerrel a nemzetköziekkel egyetértő Borisz Tadics felhívása a választásokon való részvételre, s tüstént kérdést is intéztek az államfőhöz, hogy kész-e vállalni az ebből eredő felelősséget. A kár mérhetetlen, hangoztatják. Felhívásával ugyanis – így a radikálisok – Tadics legitimitást adott a koszovói albánok parlamentjének.
Az utóbbi öt év tapasztalata és a szombaton lezajlott parlamenti választás is azt mutatja, hogy a soknemzetiségű együttélés Koszovóban nem olyan problémamentes, mint sokan gondolják Nyugaton – vélte Hegyi Gyula szocialista politikus, aki az Európai Parlament ötfős megfigyelő csoportjának tagjaként felügyelte a voksolást.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
