Ha hosszú távon egy ország költségvetése nem kiegyensúlyozott, az a gazdasági növekedés rovására megy – hangsúlyozta tegnap Járai Zsigmond a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs konferenciáján. A jegybank elnöke kiemelte: a magas költségvetési hiányt már csak adósságból lehet finanszírozni, ám minél nagyobb az államadósság, annál rosszabb feltételekkel lehet új kölcsönöket kapni. – Nemcsak az államháztartás hiánya magas, hanem a terjedelmével és a szerkezetével is gondok vannak – figyelmeztetett Járai, hozzátéve: hazánkban a központi elosztás aránya még mindig túlságosan magas.
A jegybank első embere kitért a magyar gazdaság tartalékaira is, melyekről elmondta: a rendkívül rossz foglalkoztatottsági mutatókon kívül a magas munkanélküliséggel küzdő régiókban jelenleg olyan szerkezetű a munkaerő, amelyre nem lehet beruházásokat építeni. Az oktatásról szólva Járai megjegyezte, hogy a képzési rendszer egyre kevésbé felel meg a gazdaság követelményeinek, így a gazdaság fejlődésének korlátját jelentheti.
Az MNB támogatja a kormány azon szándékát, amely szerint 2006 végére 3,5 százalékra mérséklődjön az infláció – jelentette ki a jegybankelnök, aki szerint e célkitűzés csak akkor teljesíthető, ha tovább érvényesül a szigorítás a fiskális politikában. A kamatvágás lehetőségével kapcsolatban kifejtette: amenynyiben az infláció mérséklődik, s a külső világgazdasági körülmények változatlanok maradnak, akkor még idén tovább csökkenhet az alapkamat.
A szocialista-szabad demokrata jegybanki törvénymódosításról Járai elmondta: nemcsak a magyar alkotmányt, de az uniós szabályokat is sérti. – Nyilvánvaló, hogy a monetáris tanács összetételének megváltoztatásával a kormány befolyásolni kívánja a monetáris politikát – húzta alá Járai, aki bízik abban, hogy az Európai Központi Bank megakadályozza a jegybank függetlenségét erősen csorbító indítvány hatálybalépését.
Elképzelhető, hogy elhalasztják a jegybanktörvényről szóló, november közepére tervezett parlamenti szavazást, ha az Európai Unió hivatalos pénzügyi szerve, az Európai Központi Bank addig nem tisztázza véleményét a tervezett változtatásokról – írja a Reuters. Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke várhatóan jövő héten egyeztet Draskovics Tibor pénzügyminiszterrel az indítványról, amelyhez szerdán újabb módosító javaslatok is érkeztek. Mint ismert, az EKB elnöke előzetesen már közölte: nincs összhangban a jegybanki függetlenséggel az, hogy a törvényjavaslat eltávolítaná a monetáris tanácsból a két jegybanki alelnököt.
Nagyobb a kockázat. Növekvő kockázatokról és romló gazdasági mutatókról számol be a Figyelő kockázati indexe, az EcoRisk. A vezető hazai közgazdászok bevonásával, objektív statisztikai mutatók alapján negyedévente kiszámított indexérték szerint az elmúlt hónapokban nemcsak a reálgazdaságban, de az egyensúly terén is nőttek a kockázatok. – Az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiánya egyidejűleg, egymással „versengve” emelkedik.
