A Magyar Nemzet október 4-i számában Lengyel Zsolt Nem ilyen euronyelvet akarunk! címmel megjelent cikkének mondandójával mélyen egyetértek. Hozzátenném azonban, hogy a helyesírási és tartalmi hibákat nem csak a szerző által bírált „euromagyar” tájékoztatóval kapcsolatban kell felvetni. A nyelvi színvonal fájón süllyedő volta az egész magyar közéletre, közbeszédre, írott és elektronikus sajtóra jellemző. Az alany és az állítmány egyeztetésének hiánya, az ami és amely összekeverése, az alárendelt kérdő mondat után a kérdőjel használata, a vessző nem használata tagmondatok között (pl. remélem zavarok), illetve az értelmező és értelmezett szó között (pl. Kovács János a vállalat igazgatója), a közbeszúrást befoglaló gondolatjelek helyének rossz megválasztása stb. mind-mind tömegesen előforduló olyan hiba, amely nemcsak a nyelvtani szabályok ismeretének, hanem a szabatos, logikus gondolkodásnak a hiányára is vall. Valóban nagy kár, hogy ma már nem működnek nyelvi lektorok, de felvethető az iskolai magyarnyelv-oktatás színvonalának kérdése is.
Gergely Csaba
Budapest
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
