Szelektív demokrácia

E G Y H É T E U R Ó P Á B A N

Lóránt Károly
2004. 10. 25. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bizonyára jól jellemzi az unió jövőbeli működését majd az a mostani vita, amely a bizottsági tagok meghallgatását kísérte. Az igazi izgalmat nem az Európai Bizottság leendő politikájára, az égető problémákra – a munkanélküliség, a stagnáló gazdaság, az elöregedés és hasonlókra – adandó válasza, nem is a bizottsági tagok szakmai hozzáértése, hanem a jelöltek világnézete váltotta ki. Pontosabban a Berlusconi által ajánlott olasz jelölt, Rocco Buttiglione sajátos nézetei, melyeket a homoszexualitásról és a családról fejtett ki.
Martin Schulz, a szocialista frakció vezére például kijelentette: „Elvárjuk és követeljük a Buttiglionénak kiosztott tárca megváltoztatását. Semmilyen kozmetikázott megoldást nem fogadunk el.” Hogy a frakcióvezető pontosan kinek a nevében beszélt, azt nem lehet tudni, mert pártbeli főnöke, a német kancellár Gerhard Schröder arra szólította fel a parlamentet, hogy egyöntetűen szavazza meg az új bizottságot. Schulznak persze minden oka megvan rá, hogy Berlusconi orra alá borsot törjön, hiszen egy tavalyi vitában kápóhoz hasonlította. Bár, az is igaz, Schulz e hasonlatnak köszönheti európai ismertségét és végső soron frakcióvezetőségét.
E vita azonban túlterjed a bizottsági tagok értékelésén és bizonyos vonatkozásaiban az alkotmány értelmezését is érinti. A megkülönböztetések tilalmáról szóló II-81-es paragrafus ugyanis nemcsak a szexuális irányultságon alapuló, hanem a „vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény” alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilalmát is kimondja. Vagyis az alkotmány szerint Buttiglionénak ugyanolyan joga van a konzervatív, mint Schulznak a liberális véleményéhez, és ezen az alapon nem lehetne a jelölt alkalmasságát megkérdőjelezni. Az Európát uraló és a Martin Schulz által is fémjelzett radikális liberalizmus azonban csak addig tekinti érvényesnek az alkotmányt, amíg az számára jogokat biztosít, abban a pillanatban azonban, ahogy a szabályok – például a megkülönböztetés tilalma – őt is korlátozzák, már nem tekinti mérvadónak. E jelenség azért elgondolkodtató, mert azt a politikai rendszert, amelyben csak egyfajta nézet uralkodhat, már megismertük és a nevét is tudjuk: diktatúrának hívják.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.