Keze munkája nyomán újjászületett a XVIII. századi nemesi udvarház, ahol a vincellérházból lovagrendi kápolnát rendezett be, a faluban Hősök kútját létesített, a Balaton-mellék tán legszebb kálváriáját építette meg, a keresztút elé a Szent Donát-kápolnát állította, s ami szép épült az utóbbi időben Paloznakon, köze volt hozzá. Ilyen a helyiek által egykori tulajdonosa miatt Pongrácz-kastélynak nevezett gyönyörű Márffy-kúria előtt a tónak szaladó lejtőn pompázó, szintén hősünk által felújított, a Balaton-felvidéki népi építészet jellegzetességeit hordozó oszlopos, boltozatos ívű tornáccal ékes hófehér szőlősház. (Mondhatjuk présháznak, vincellérháznak, pincének, egyre megy.) Körben a káprázatos balatoni tájban mások is építkeznek, másképpen, például a tájtól idegen fekete kőből, műcirádával, csicsás újgazdag ízléstelenséggel.
– Régen az embereknek volt ösztönös arányérzékük, szépérzékük. A modernizálódás hatására ez eltűnt. Azt gondolják, ha van pénz, mindent meg lehet csinálni – jegyzi meg a várúr, Márffy István.
A kastélynyi udvarház a lovagtermével, ahol rendre összejönnek a Jeruzsálemi Templomos Lovagrend hazai tagjai, a barokk ízlés szerint berendezett rendi kápolna a lovagrend szertartásain használatos eszközökkel, a domboldal fölé magasodó tornácos „földszint” főúri könyvesháza az udvari díszkúttal, a műhelyként használt istállóval, a már-már függőkerttel, a magas kerítéssel várkastély hangulatát kelti az emberben. Sokkal nagyobbak a török korszak kis balatoni várai sem lehettek.
Márffy Istvánt többször láttam Paloznak, e félezer lelkes, Hild-díjas balatoni falu rendezvényein, zsinóros, magyaros viselete tűnt fel először. Hatvankét éves, eredetileg pesti, 15 éve költözött a feleségével végleg a Balaton-felvidéki faluba. Nyomdai grafikusként kereste a kenyerét, 1962-ben beiratkozott a pesti teológia első civil évfolyamára, ahol Somogyi Győző festőművész is tanult, aki ma gyakori vendég a Márffy-udvarházban. 1978-ban romokban hevert az egykori Pongrácz-kastély, amelynek helyreállítására a műemlékvédelemnek nem volt pénze, így amikor megvette, maga fogott bele. Először az udvaron álló vincellérházat hozta rendbe. Az összedűlőfélben lévő melléképületet úgy építette újjá, hogy a falban maradt egy kő, amelyen a 38-as szám látható, s amely már egy 1608-as térképen is megtalálható. Ahogy haladt a kastélynyi udvarház helyreállításával, és átköltözhetett abba, nekiállt kis templommá berendezni a vincellérházat. A kápolnát tavaly szentelték fel, családi események alkalmával, nagy ünnepeken és a lovagrend összejövetelein miséznek benne. A Jeruzsálemi Templomos Lovagrend szertartásmestere, a ház gazdája is ide vonul el, ha imában akar elmélyedni.
A nemesi udvarházat Ranolder püspök 1750-ben építtette, tőle vette meg a Pongrácz család. Nem kis munkával állította helyre a mostani gazda az elcsúfított és romos udvarházat, amelynek újra szabaddá vált tornácáról Tihanytól a siófoki túlpartig szinte az egész kelet-balatoni táj megcsodálható.
A magyar templomosok (akik ma majdnem százan vannak) a XII. században francia lovagok által a Szentföld és a zarándokok védelmére alapított rend eredeti céljaihoz hűen a fiatalok, az elesettek, a segítségre szorulók pártfogói, s a lovagi eszme jegyében az erény, a lelki nemesség őrzői. A templomosoknak lovagtermük és kápolnájuk hazánkban egyedül Paloznakon van.
A Szent István tiszteletére emelt templomocskában Gallyas Balázs oltárképe kapott helyet. Itt őrzik a Szent Bernát-ereklyét és az 1626-ban nyomtatott első magyar katolikus Szentírást, a rendi Bibliát. A félig öszszedőlt vincellérházból lett lovagrendi kápolna oromzatán kidomborodó betűk a lovagrend jelmondatára utalnak, amely magyarul így hangzik: Nem a miénk, nem a miénk, Uram, a dicsőség, csak a Tied.
A paloznaki lovag nagyobbik fia a szomszédos Lovason istállót tart fenn, s a Hunyadi-huszárcsapat kapitánya, a kisebbik fia pedig, aki bútorrestaurátor, a motorkerékpárjának rendezett be műhelyt az udvarházban. Irigyelni valóan szabad világ lehet a Márffyéké.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
