Támogatjuk a bolognai dekrétum megvalósítását, ami az egységes európai felsőoktatási rendszerhez való csatlakozást jelenti. A felsőoktatási törvénytervezetben viszont mindez csak hivatkozás az oktatók és hallgatók jogainak „sutba dobására”, az egyetemi autonómia felszámolására, a felsőoktatás piaci alapokra helyezésére, a privatizációra – hangoztatták tegnap azon az országos tiltakozó nagygyűlésen, amit a felsőoktatásban és a tudományos kutatásban érintett négy szakszervezet tartott az ELTE-n. Az érintettek elfogadhatatlannak tartják azt az ötletet, miszerint akiknek a munkájával nem elégedettek, bérük nyolcvan, a kiváló munkát végzőknek pedig bérük százhúsz százalékát fizetnék ki. Utalva arra, hogy több mint négyszázezer hallgatóra huszonegyezer oktató jut, akiknek sokszor heti 18–26 órát kell leadniuk – ez meghaladja a középiskolai átlagot –, a résztvevők azt üzenték Magyar Bálint oktatási miniszternek: a felsőoktatásban nincsen nyolcvan százalékon teljesítő oktató. Megalázónak tartják, hogy az érintetteknek néhány ezer forintért kell egymással versenyezniük, miközben a törvény első változata még hatvan-, a későbbi harmincmilliárd forintos többlettámogatást irányzott elő. A jelenlegi elképzelések szerint ugyanakkor az idei évhez képest jövőre öt százalékkal csökkennének a források a felsőoktatásban. Mivel a tervezetet általános szakmai és társadalmi elutasítás övezi, közös nyilatkozatban azt javasolják az Oktatási Minisztériumnak, hogy olyan jogszabály megalkotását tűzze ki célul, amely a jelenleg érvényes törvény pilléreire épül. A nagygyűlés résztvevői állásfoglalásukban 2005. januárt 1-jétől a felsőoktatásban és a kutatásban tizennégy százalékos, központi forrásból garantált béremelést követelnek. Megkeresésünkre a szaktárca nem kívánta kommentálni az elhangzottakat.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
