Felszólította Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a kormányt, hogy hozza nyilvánosságra az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. 2004. évi üzleti tervét, amelyben a 2005-ös értékesítési ütemezés is megtalálható. Rogán az ÁPV Rt. épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az üzleti titokként kezelt dokumentumban megtalálható a Magyar Posta Rt. eladási terve is, amelyet egy tegnap reggeli nyilatkozatában tagadott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A kormányfő a Szerencsejáték Rt. eladási tervét is cáfolta, egybehangzóan Draskovics Tibor pénzügyminiszterrel. Rogán Antal ugyanakkor kijelentette: mivel megindult a népszavazási kezdeményezés a privatizáció leállítására, az embereknek joguk van tudni, mit akar valójában eladni az állam, ezért fel kell oldani a titkosítást. A politikus a birtokába került üzleti tervből idézte, hogy az ÁPV Rt. 2005-ben privatizálni akarja a Magyar Villamos Művek Rt.-t, a Magyar Posta Rt.-t, 24 Volán-társaságot, a Budapest Airport Rt.-t és a Szerencsejáték Rt.-t.
Bár hivatalosan nem közölték eddig, hogy milyen vagyontárgyakat kíván eladni az állam, lapunk úgy tudja, a kormányon belül erős törekvés van a Magyar Fejlesztési Banktól átvett vállalatok magánosítására. Ezek közé tartozik többek között a Balatoni Hajózási Rt., a Hollóházi és a Zsolnay Porcelángyár, a Hungexpo Vásár és Reklám Rt., valamint a Szabad Föld Rt. László Boglár kormányszóvivő szerint az, hogy egy privatizációs szervezet készít egy elemzést a tulajdonában lévő cégek értékéről, nem jelenti a magánosítás megkezdését.
Az ÁPV Rt. leszögezi, minden ellenkező híreszteléssel szemben semmiféle jövőbeli üzletpolitikáját érintő, titkos üzleti tervet nem készített. Ezért ilyen hivatalos dokumentum senkinek nem lehet a birtokában. Sem a Magyar Posta Rt., sem pedig a Szerencsejáték Rt. privatizációjának előkészítése nincs napirenden – közölték.
Az MSZP társadalompolitikai tagozata egy hónappal ezelőtt folytatott megbeszélést Gyurcsány Ferenccel, aki akkor még miniszterelnök-jelöltként egyeztetett a párt szervezeteivel. A tárgyalásra készült témajavaslatban a tagozat ügyvivői testülete indokolatlannak és célszerűtlennek tartotta a közérdeket szolgáló és jól működő állami tulajdon eladását, és a privatizációs szemlélet módosítását szorgalmazta.
Továbbiak a 11. oldalon
Civil kritika. Civil szervezetek szerint a munkahelyteremtés ellen hat, ha az állam újabb pozíciókat ad fel a közszolgáltatások területén, azaz folytatja a privatizálást, és magánkézbe adja az egészségügyet, a postát, az áramszolgáltatást, a tömegközlekedést és a szállítást – mondta Simó Endre. A 115 civil szervezetet tömörítő Magyar Szociális Fórum koordinációs munkabizottságának vezetője – a Létminimum Alatt Élők Társaságával és a Társadalmi Demokráciáért Mozgalommal közös tájékoztatóján – kijelentette: az Európai Szociális Fórummal együtt az a véleményük, hogy a közszolgáltatásoknak köztulajdonban kell maradniuk. Emellett hiányolta az új kormányprogramból a munkajogok bővítését, a szakszervezetek érdekvédelmi jogainak megerősítését, illetve a szociális párbeszéd intézményesítését a szakszervezetek és a civil szféra képviselőinek bevonásával.
Az SZDSZ kiárusítana
A gazdaság, a piac hatékonyabb, hiszen sokkal jobban ismerik a kis- és a középvállalkozások, hogy mire van szükségük, mint az állam – így vélekedett a privatizációval kapcsolatban Kóka János szabad demokrata gazdasági miniszter. Kuncze Gábor SZDSZ-elnök elmondta: ha lesz népszavazás a privatizáció leállításáról, arra biztatják az embereket, hogy menjenek el, és voksoljanak nemmel. Időközben Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője bejelentette: nem vesznek részt azon az egyeztetésen, amelyet a Fidesz kezdeményezett a népszavazással összefüggő kérdésekről. Az SZDSZ már korábban elutasította a párbeszédet. Az MSZP ugyanakkor a privatizációs stratégiáról tárgyalna a Fidesszel.
