Tokaj szőlővesszeje nektárt és válságot csepegtet

Az előző három évi termésátlagnál 40 százalékkal több szőlő termett az idén a tokaji történelmi borvidéken. Ehhez a szokásosnál kisebb felvásárlási igény párosul. Ha nincs előfinanszírozás, akkor ez azt jelenti, hogy sok kistermelőnek kisebb a vesztesége, ha a tőkén hagyja a szőlőt. A kialakult állapotot tokaj-hegyaljai válsághelyzetnek minősítették a tegnapi sajtótájékoztatójukon az e vidéken élő fideszes parlamenti képviselők, Hörcsik Richárd és Koncz Ferenc, illetve Szabó Csaba, a Fidesz gazdatagozatának megyei elnöke.
Az átlagosnál az idén 250-300 ezer mázsával több szőlő termett Hegyalján. Ezzel egyidejűleg a felvásárlási igény inkább csökkent, mint növekedett, mivel a szokásosnál több mint 50 százalékkal nagyobb a tokaji borkészlet a pincékben.
A tokaj-hegyaljai borvidéken mintegy 14 ezren foglalkoznak szőlőtermeléssel, közülük viszont csak félezren képesek fel- dolgozni a szőlőt. A nagypincészeteket azért nem sújtja válságként a bő termés, mivel ők saját ültetvényeiken annyi fürtöt hagynak, amennyit fel tudnak dolgozni. A kistermelőknek viszont több mint 80 százaléka egy hektár alatti ültetvényen gazdálkodik, és a feldolgozáshoz nem rendelkezik semmilyen eszközzel. Ha nem vásárolják fel tőlük a termést, akkor nem is érdemes leszedniük. Az Európai Unióban van mód túlkínálat esetén a válság kezelésére. A céljuk az, hogy a többlet ne növelje a bormennyiséget, ezért például sűrítmény felhasználására, szeszes ital piacra történő lepárlására, krízislepárlásra nyújtanak nyomott áron történő felvásárlást lehetővé tevő támogatást.
A képviselők arra mutattak rá a tegnapi sajtótájékoztatón, hogy a túltermelés kezelésére előre felkészülhetett volna a szakminisztérium, elég idő állt rendelkezésre arra is, hogy az uniótól igénybe vehető támogatásokról tárgyaljon és megállapodjon. Ehelyett figyelmen kívül hagyta még a kistermelők, a hegyközségek és a képviselők időben történő többszöri figyelmeztetését és kérését is. Ráadásul a vidék legnagyobb szőlőfelvásárlóját, a mintegy háromezer családdal kapcsolatban álló Tokaj Kereskedőház Rt.-t is elbizonytalanítja a várható privatizálása. Koncz Ferenc arra is rámutatott, hogy a kereskedőház hosszú időn keresztül a termés árából visszatartott öt százalékot, hogy azt a tárolókapacitás növelésére fordítsa. Ezzel is arra ösztönözték a termelőket, hogy kizárólag a szőlővel foglalkozzanak, hiszen a tárolás és a feldolgozás nem az ő feladatuk. Szólt arról is, hogy az utolsó két esztendőben a kereskedőház semmit nem tett annak érdekében, hogy az alacsonyabb cukorfokú szőlőt ne borrá, hanem más termékké (pl. sűrítménnyé) képesek legyenek feldolgozni.
Az úgynevezett borév az unióban augusztustól kezdődik, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapjára viszont csak az utóbbi napokban kerültek fel bizonyos támogatási lehetőségek. Így fordulhat elő az – mondta Hörcsik –, hogy 200 év óta az idén először marad tőkén a szőlőtermés jelentős része. Szólt arról is, hogy a támogatások elmaradása kétségessé teszi a jövő évi szüretet is, mivel a szőlőtermesztés komoly anyagi ráfordítást igényel. Ha most veszteséggel zárják az évet, nem tudják miből megművelni jövőre az ültetvényeket. A föld- és tőkekoncentráció nagyon káros szociológiai következményekkel járna, mivel Tokaj környékén így is 17-18 százalékos a munkanélküliség. A sajtótájékoztató végén meghívták Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt a közelgő hegyaljai szüretre, győződjön meg személyesen a kormány mulasztása által okozott kárról.