Turbinák dolgozhatnak az olaszfalui búzamezőn

Csontos János
2004. 10. 09. 17:22
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Állunk a tarlón, s nézzük a tévétorony-méretű szélmérő oszlopot. A társaság internacionális: ír miniszter és befektető, magyar polgármester, népség, katonaság. (Utóbbit nem kell szó szerint venni.) Előző éjszaka kiadós eső esett, s a domboldal úgy felázott, hogy a földúton iparkodó járművünk beleragadt a vendégmarasztaló sárba. Urbánus flaszterhez szokott cipőinket is alaposan megviselik a mélymagyar talajviszonyok. Szerencsére elég élénk a környéken a traktor- és teherautó-forgalom, s a hasonló esetekre mindig van náluk vontatókötél. A csereterepjáró aztán szó szerint hegyen-völgyön szállít bennünket a szélmérő oszlop tövébe. Most még ez az egyetlen látványosság itt – jövőre azonban már harmincnyolc óriás propeller alakítja elektromos energiává a szél erejét.
A festői északpannon tájon járunk, húsz kilométerre Veszprémtől, a Bakony lábainál: öt település – Olaszfalu, Zirc, Nagyesztergár, Dudar és Bakonynána – közös földjén. Az érintett önkormányzatok azonban – amelyek a szélerőmű-fejlesztési társaságnak is tagjai – temérdek kistulajdonost képviselnek: a papíron kiosztott parcellák meglehetősen kusza jogi helyzetet eredményeztek. Úgy tűnik azonban, sikerült a nehézségeken felülemelkedni: az írországi befektetők e második helyszínkeresési kísérletét siker koronázza. A készülő szélerőműpark (amely az első ilyen méretű komoly beruházás Magyarországon) a tervek szerint száz megawattos teljesítménynyel üzemel majd; egy-egy turbinát 2,5 megawattra méreteznek. Ezek voltaképpen betonalapra helyezett acélcsőtornyok lesznek, amelyeken üvegszál-erősítésű műanyag turbinalapátok forognak majd. Ilyesmit nem gyártanak idehaza, úgyhogy magyar alvállalkozók csak a betonalapozásban lehetnek érdekeltek.
Michael Ahernből kettő is van az olaszfalui tarlón: egyikük Írország kereskedelmi minisztere, másikuk az Enterprise Ireland igazgatója. (Csupán névrokonok. Van ilyen egy családias országban.) Szemlátomást hozzászoktak a rusztikus körülményekhez, az időjárás tekintetében meg akár otthon is érezhetik magukat. A kelta tigris az utóbbi években nemcsak a budapesti ingatlanbizniszt fedezte fel magának, de befektetőként is mind gyakrabban megjelenik nálunk: legújabb érdekeltségük a Mezőgép, de a harminc magyarországi ír befektetés között van elektronikai és élelmiszer-ipari cég, étterem, luxushotel, termálszálló, gombacsíra-laboratórium, sőt rádió is. Az Euro Green Energy vállalkozása a nagyobb invesztíciók közé tartozik, így az olaszfalui vizit érthetően nem hiányozhatott a miniszteri programból. Nekünk, magyaroknak meg azért érdekes a szélerőmű-építés, mert először találkozunk ezzel a műfajjal: az a féltucatnyi eddig megépült dunántúli szélkerék ugyanis – Mosonban vagy Kulcson – nem jelentett olyan természetvédelmi kihívást, mint például az osztrákoknak a Bécs melletti erőmű.
Az írek kényesek az előírások betartására, de a helyszín kijelölésekor azért bölcsnek ítélték, hogy a harmincnyolc torony ne látszódjék a 82-es főútról. Egyelőre semmi jele nincs, hogy a zöldek tüntetni akarnának itt, s a hivatalos engedélyezések is a tervek szerint zajlanak. Előzetes kritika csupán amiatt érte a szélkerekeket, hogy netán zajosak lesznek – ám a turbinák új nemzedékére már ez sem jellemző. A környezeti hatásvizsgálat sok egyéb szempont mellett ugyanis a vizuális hatást is magában foglalja; de kitér például arra is, hogy a turbinák milyen veszélyt jelentenek a madarakra. A harmincnyolc tornyot szervizutak kötik majd össze, közöttük azonban változatlanul megművelik a földeket. Állítják, hogy az erőmű haszna össze sem mérhető az esetleges károkéval: hatvanezer háztartást lesz képes ellátni megújuló energiával. Kiszámolták a megtérülést is. Ha olajat égetünk el, tíz kilowattóra energia 57 eurócentbe kerül; ha tőzeget, akkor 35 centbe; ha földgázt, 16 centbe. A megújuló energiaforrásoknál a biomasszából nyert energia 14 cent, a napenergia hat cent, a vízi energia négy cent, a szélenergia viszont egyetlen árva eurócent. Tessék választani! – mondják. S a választásnál vegyék azt is figyelembe: mennyire segít ez a beruházás az országnak a kyotói egyezményben vállalt szennyezőanyag-kibocsátási kvótákat teljesíteni.
A szélfarm kifejlesztésének költsége egyébként százmillió euró, s mintegy százötven embernek ad munkát az építés fázisában. (Üzemeltetni kevés alkalmazott is képes.) Tavasszal állították fel a területi mérőoszlopot a szélsebesség mérésére, s az eddigi adatok azt jelzik, hogy kedvező szélforrások vannak a területen. Az ötven méter magas torony négy anemométert tartalmaz a szélsebesség, valamint három szárnyat a szélirány meghatározásához, s van rajta hőmérő is. Minden tízpercenkénti, különböző magasságokban végzett mérést az oszlopnál elhelyezett komputeren rögzítenek és tárolnak. A komputert úgy programozták, hogy az adatokat naponta egyszer (reggel fél nyolckor) továbbítsa e-mailen a központi írországi adatbázisba, ahol elemzik azokat, és ellenőrzik az eltéréseket. Amint a szükséges mennyiségű adatot öszszegyűjtötték, a helyi meteorológiai iroda adataival és specializált komputerszoftverjével együtt lehetővé válik a terület széljárásának hosszú távú meghatározása. A megfigyelés május 19-én kezdődött, s egyéves időszak adatai szükségesek ahhoz, hogy egy területet felmérjenek. A bakonyi korai szélelemzések azonban kedvező széljárást jeleznek, úgyhogy jövő nyáron akár kezdődhet is az érdemi építkezés.
A fogadás már nem a tarlón, hanem a közeli szarvaskúti fogadóban zajlik. Odakinn szemerkél, de benn emelkedett a hangulat. Az írek kedvét még az sem szegi, hogy magyar részről a legmagasabb pozíciójú partnerük Kuti Csaba, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke. Kedvtelve csevegnek az érintett települések polgármestereivel, helyi cégvezetőkkel és értelmiségiekkel. Nem képviselteti magát megfelelő szinten sem a magyar kormányzat, sem az érintett szakminisztériumi apparátusok. A szervezők csalódottan mondják: nagy lelkesen meghívták Kovács Lászlót, az Európai Unió újdonsült magyarországi biztosát is a terepszemlére – de hiába. Azt gondolták: az első nagy, magyarországi megújuló energetikai beruházás, ha valakinek, neki aztán tényleg profilba vág: energiaügy is, környezetvédelmi ügy is, magyar ügy is. Még csak reagálást sem kaptak az invitálásra. Igaz is: kinek van erre energiája?

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.