Állunk a tarlón, s nézzük a tévétorony-méretű szélmérő oszlopot. A társaság internacionális: ír miniszter és befektető, magyar polgármester, népség, katonaság. (Utóbbit nem kell szó szerint venni.) Előző éjszaka kiadós eső esett, s a domboldal úgy felázott, hogy a földúton iparkodó járművünk beleragadt a vendégmarasztaló sárba. Urbánus flaszterhez szokott cipőinket is alaposan megviselik a mélymagyar talajviszonyok. Szerencsére elég élénk a környéken a traktor- és teherautó-forgalom, s a hasonló esetekre mindig van náluk vontatókötél. A csereterepjáró aztán szó szerint hegyen-völgyön szállít bennünket a szélmérő oszlop tövébe. Most még ez az egyetlen látványosság itt – jövőre azonban már harmincnyolc óriás propeller alakítja elektromos energiává a szél erejét.
A festői északpannon tájon járunk, húsz kilométerre Veszprémtől, a Bakony lábainál: öt település – Olaszfalu, Zirc, Nagyesztergár, Dudar és Bakonynána – közös földjén. Az érintett önkormányzatok azonban – amelyek a szélerőmű-fejlesztési társaságnak is tagjai – temérdek kistulajdonost képviselnek: a papíron kiosztott parcellák meglehetősen kusza jogi helyzetet eredményeztek. Úgy tűnik azonban, sikerült a nehézségeken felülemelkedni: az írországi befektetők e második helyszínkeresési kísérletét siker koronázza. A készülő szélerőműpark (amely az első ilyen méretű komoly beruházás Magyarországon) a tervek szerint száz megawattos teljesítménynyel üzemel majd; egy-egy turbinát 2,5 megawattra méreteznek. Ezek voltaképpen betonalapra helyezett acélcsőtornyok lesznek, amelyeken üvegszál-erősítésű műanyag turbinalapátok forognak majd. Ilyesmit nem gyártanak idehaza, úgyhogy magyar alvállalkozók csak a betonalapozásban lehetnek érdekeltek.
Michael Ahernből kettő is van az olaszfalui tarlón: egyikük Írország kereskedelmi minisztere, másikuk az Enterprise Ireland igazgatója. (Csupán névrokonok. Van ilyen egy családias országban.) Szemlátomást hozzászoktak a rusztikus körülményekhez, az időjárás tekintetében meg akár otthon is érezhetik magukat. A kelta tigris az utóbbi években nemcsak a budapesti ingatlanbizniszt fedezte fel magának, de befektetőként is mind gyakrabban megjelenik nálunk: legújabb érdekeltségük a Mezőgép, de a harminc magyarországi ír befektetés között van elektronikai és élelmiszer-ipari cég, étterem, luxushotel, termálszálló, gombacsíra-laboratórium, sőt rádió is. Az Euro Green Energy vállalkozása a nagyobb invesztíciók közé tartozik, így az olaszfalui vizit érthetően nem hiányozhatott a miniszteri programból. Nekünk, magyaroknak meg azért érdekes a szélerőmű-építés, mert először találkozunk ezzel a műfajjal: az a féltucatnyi eddig megépült dunántúli szélkerék ugyanis – Mosonban vagy Kulcson – nem jelentett olyan természetvédelmi kihívást, mint például az osztrákoknak a Bécs melletti erőmű.
Az írek kényesek az előírások betartására, de a helyszín kijelölésekor azért bölcsnek ítélték, hogy a harmincnyolc torony ne látszódjék a 82-es főútról. Egyelőre semmi jele nincs, hogy a zöldek tüntetni akarnának itt, s a hivatalos engedélyezések is a tervek szerint zajlanak. Előzetes kritika csupán amiatt érte a szélkerekeket, hogy netán zajosak lesznek – ám a turbinák új nemzedékére már ez sem jellemző. A környezeti hatásvizsgálat sok egyéb szempont mellett ugyanis a vizuális hatást is magában foglalja; de kitér például arra is, hogy a turbinák milyen veszélyt jelentenek a madarakra. A harmincnyolc tornyot szervizutak kötik majd össze, közöttük azonban változatlanul megművelik a földeket. Állítják, hogy az erőmű haszna össze sem mérhető az esetleges károkéval: hatvanezer háztartást lesz képes ellátni megújuló energiával. Kiszámolták a megtérülést is. Ha olajat égetünk el, tíz kilowattóra energia 57 eurócentbe kerül; ha tőzeget, akkor 35 centbe; ha földgázt, 16 centbe. A megújuló energiaforrásoknál a biomasszából nyert energia 14 cent, a napenergia hat cent, a vízi energia négy cent, a szélenergia viszont egyetlen árva eurócent. Tessék választani! – mondják. S a választásnál vegyék azt is figyelembe: mennyire segít ez a beruházás az országnak a kyotói egyezményben vállalt szennyezőanyag-kibocsátási kvótákat teljesíteni.
A szélfarm kifejlesztésének költsége egyébként százmillió euró, s mintegy százötven embernek ad munkát az építés fázisában. (Üzemeltetni kevés alkalmazott is képes.) Tavasszal állították fel a területi mérőoszlopot a szélsebesség mérésére, s az eddigi adatok azt jelzik, hogy kedvező szélforrások vannak a területen. Az ötven méter magas torony négy anemométert tartalmaz a szélsebesség, valamint három szárnyat a szélirány meghatározásához, s van rajta hőmérő is. Minden tízpercenkénti, különböző magasságokban végzett mérést az oszlopnál elhelyezett komputeren rögzítenek és tárolnak. A komputert úgy programozták, hogy az adatokat naponta egyszer (reggel fél nyolckor) továbbítsa e-mailen a központi írországi adatbázisba, ahol elemzik azokat, és ellenőrzik az eltéréseket. Amint a szükséges mennyiségű adatot öszszegyűjtötték, a helyi meteorológiai iroda adataival és specializált komputerszoftverjével együtt lehetővé válik a terület széljárásának hosszú távú meghatározása. A megfigyelés május 19-én kezdődött, s egyéves időszak adatai szükségesek ahhoz, hogy egy területet felmérjenek. A bakonyi korai szélelemzések azonban kedvező széljárást jeleznek, úgyhogy jövő nyáron akár kezdődhet is az érdemi építkezés.
A fogadás már nem a tarlón, hanem a közeli szarvaskúti fogadóban zajlik. Odakinn szemerkél, de benn emelkedett a hangulat. Az írek kedvét még az sem szegi, hogy magyar részről a legmagasabb pozíciójú partnerük Kuti Csaba, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke. Kedvtelve csevegnek az érintett települések polgármestereivel, helyi cégvezetőkkel és értelmiségiekkel. Nem képviselteti magát megfelelő szinten sem a magyar kormányzat, sem az érintett szakminisztériumi apparátusok. A szervezők csalódottan mondják: nagy lelkesen meghívták Kovács Lászlót, az Európai Unió újdonsült magyarországi biztosát is a terepszemlére – de hiába. Azt gondolták: az első nagy, magyarországi megújuló energetikai beruházás, ha valakinek, neki aztán tényleg profilba vág: energiaügy is, környezetvédelmi ügy is, magyar ügy is. Még csak reagálást sem kaptak az invitálásra. Igaz is: kinek van erre energiája?
Az F1 feledhetetlen előzése: 25 éve járatta Spában Mika Häkkinen a bolondját Michael Schumacherrel
