Nagy-Britannia és Németország is Varsót biztosította támogatásáról az unió egyik kiemelten fontos központja, a Határőrizeti Ügynökség helyszínéért folytatott párharcban. Szlovénia és Észtország mellett a jelenleg még a leghosszabb külső határral bíró Magyarország is megpályázta a központ létesítését, a bizonytalankodó francia és az osztrák támogatás azonban kevésnek bizonyulhat. Úgy tudjuk, brüsszeli körökben már „97 százalékra” teszik annak az esélyét, hogy Budapest végül alulmarad a küzdelemben.
Az ügynökség főként a nemzeti határőrségeket koordináló feladatokat lát majd el, kiképzési programokat dolgoz ki, és segítséget ad a kitoloncolásokban. Egyelőre azonban csak annyi biztos, hogy a szervezet először Brüsszelben áll fel, s a december 19-i uniós csúcson dől el, hová költözik tovább. Bár uniós megfigyelők szerint mindkét esélyes aspiráns folytatott lobbitevékenységet, nem segítette Magyarország pozícióit, hogy a döntés szempontjából fontos időszakban Budapesten kormányválság dúlt.
Korábbi híresztelések szerint ugyanakkor Budapesten már az is eldőlt, hogy az ügynökség otthonául szolgáló komplexum Adyligeten épülne fel. Részletekről azonban sem az illetékes második kerületi önkormányzatnál, sem pedig a határőrségnél nem tudtak szolgálni. A Belügyminisztériumban viszont megtudtuk, az ügyben épp tegnap folyt szakmai megbeszélés a külügy falai között.
Az ügynökség gondozása mindenesetre jól illeszkedik a lengyel középhatalmi törekvések sorába, s igen komoly presztízst jelent majd annak, aki megnyeri a játszmát.
Gyengül a biztonság? Magyarország biztonsága láthatja kárát, hogy komoly leépítések történtek a Katonai Felderítő Hivatalnál, ezért ez a lépés mindenféleképpen helytelen – fejtette ki tegnap Németh Zsolt, miután a külügyi bizottság meghallgatta Morber Ferencet, az intézmény főigazgatóját. A balkáni katonai és biztonsági helyzetről szóló tájékoztatót követően a bizottság elnöke úgy vélte, fontos, hogy Magyarország megőrizze politikai, gazdasági és katonai jelenlétét a térségben. Németh Zsolt szólt az etnikai feszültségekről is, amelyekre véleménye szerint a területi és kulturális autonómiák hozhatnak megoldást. Éppen ezért – tette hozzá – támogatnunk kell a koszovói szerbek és a macedóniai albánok autonómiatörekvéseit is. (Gy. Zs.)
