Ukrajna jövője a tét

Várhatóan több mint 36 millió állampolgár járul vasárnap az urnák elé Ukrajnában, hogy eldöntse, a 24 elnökjelölt közül kinek a kezébe adja az ország vezetését a következő öt évre. Ez a választás leginkább arról szól, hogy merre is tart majd a 47 milliós ország.

Székely Gergely
2004. 10. 30. 19:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ukrajna a mostani választással pontot tehet a tíz éve tartó Kucsma-éra végére, amelynek „az oligarchikus kapitalizmus, az autoritárius irányítás és nem utolsósorban a Moszkva és a Nyugat között egyensúlyozó diplomácia volt a legfontosabb jellemzője”. A tét tehát óriási, amit meggyőzően szemléltetett a választási kampány is, amely minden korábbinál kiélezettebb, szennyesebb, elemzők szerint „életre-halálra menő” küzdelmet hozott.
*
Nyilvánvaló provokációk, robbantások, házkutatások, letartóztatások, csalások, nagy átejtések jellemezték többek között a választást megelőző előcsatározást, amely során a hatalom szemrebbenés nélkül élt minden olyan eszközzel – köztük a leendő választók megdolgozásával, megfélemlítésével, megvesztegetésével, a cenzúrával és az ellenfél lejáratásával – hogy kierőszakolja saját győzelmét. És mégis – vélik a hazai és a külföldi elemzők –, maradt némi esélye annak, hogy Ukrajnában a demokrácia, amely „ugyan soha nem mutatta még meg igazán a szépség erényeit”, a történtek ellenére megőrizze pozícióit. Amíg ugyanis a két szomszédos szláv államban, Oroszországban és Belorussziában előre el lehetett könyvelni a választások eredményét, Ukrajna esetében ezt senki nem tudná teljes bizonyossággal megjósolni.
Igaz, azt sem, hogy mennyi is a reális alapja a választások esetleges meghiúsításának, amely hetek óta újabb és újabb tényekkel gazdagodó beszédtéma a hatalompárti és ellenzéki politikusok, szakértők körében, noha nem elképzelhetetlen, hogy csupán az amúgy is meglehetősen feszült társadalmi-politikai helyzet további kiélezésének a szándéka rejlik mögötte. Az ellenzék napok óta jelentős katonai erők összevonásáról, Kijev alatti gyülekezéséről beszél, s a jobboldali Mi Ukrajnánk tömörülés és a szocialisták arra szólítják fel híveiket, hogy a választás estéjén szerte az országban vonuljanak az utcára, és védjék meg annak eredményét.
Az eleve biztosnak látszik, hogy az első fordulóban még nem lesz új elnöke az országnak. Viszont azt sem vonja kétségbe senki, hogy a választási derbi két favoritja, a jelenlegi hatalom jelöltje, Viktor Janukovics kormányfő
– aki mögött a napokban Kijevben tartózkodó Vlagyimir Putyin orosz elnök is nyíltan kampányolt – és a jobboldali ellenzék politikusa, volt kormányfő, Viktor Juscsenko kerül be a második fordulóba.



Kárpátaljai kivárás. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) nem foglalt állást a vasárnapi ukrán elnökválasztással kapcsolatban. A szervezet legutóbbi választmányi ülésén kiderült: bár folytak tárgyalások az elnökválasztásban érdekelt politikai erőkkel, egyikük sem állt elő konkrét, a kárpátaljai magyarság érdekeit szolgáló elképzelésekkel. Kovács Miklós elnök elmondta, a KMKSZ politikai küzdelmekben való részvétele mindig is annak függvénye volt, hogy milyen eredményeket sikerül ezáltal elérni a Kárpátalján élő magyarok számára. Az MSZP-hez közel álló szervezetként ismert Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Gajdos István a hatalmon lévő ukrán szociáldemokraták listáján került be a kijevi törvényhozásba, így a szervezet nyilvánvalóan a jelenlegi miniszterelnök, Viktor Janukovics sikeréért szorít. (P. I.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.