Benyújtották a parlamenthez a banki különadó végleges változatát. A módosító indítvány alapján a hitelintézetek megválaszthatják majd, hogy nyereség után fizetnek-e nyolc százalék, vagy a kamatkülönbözet után hat százalék adót. A kormány a banki adó bevezetésével a központi büdzsé bevételeit akarja növelni. Számtalan szakértő és ellenzéki képviselő ugyanakkor rámutatott, hogy az adó bevezetése diszkriminatív jellegű, ráadásul a „végszámlát” úgyis a hitelintézetek ügyfelei fizetik meg. Ismeretes, az elképzelést már egy hónap alatt is többször átírták: a banki különadó első verziójával szeptember 16-án állt elő Draskovics Tibor pénzügyminiszter.
Ebben még arról volt szó, hogy a pénzintézetek és a lízingcégek nyereségadójának kulcsát 24 százalékosra emelik, míg az egyéb vállalkozások maradnak a 16 százalékos sávban. A tervezetet hangos tiltakozás kísérte, melynek nyomán valamelyest meghátrált a kormány, s bejelentette, hogy az extraadót csupán kétéves időtartamra vezetné be. Nem sokkal később fordult a kocka, s a plusz nyereségadó helyett immár hatszázalékos kamatkülönbözeti adót emlegettek, csakhogy ezután a bankok azzal álltak elő, hogy számukra mégis kedvezőbbnek látszik az eredeti megoldás. Október közepén a Pénzügyminisztérium közleményben tudatta, hogy a bankszövetséggel kötött megállapodása alapján a kormány támogatja a parlamenti vitában azt a javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy a pénzintézetek a banki különadó keretében választhassanak az adóalap kérdésében. A bankok választása előreláthatóan a nagyságuktól függ majd. A nagy pénzintézetek, amelyek nyereségük nagyobbik részét egyéb jövedelmeiknek köszönhetik, valószínűleg a kamatkülönbözeti adót választják majd, a kis bankok pedig nyereségükből fizetnek többet. A bevételből a kormány évi 30 milliárd forintot remél, s a különadót kétéves időtartamra vezetnék be.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
