Veszélyben a miskolci barlangfürdő

Miskolc városvezetői profiltisztítás címén leválasztanák a város vízművéről a tapolcai barlangfürdőt. A hidrogeológusok szerint e kétféle funkció, az ivóvízellátást és a fürdőzést szolgáló vízkitermelés nem történhet egymástól függetlenül, két külön rendszerben, a kényes egyensúly megbontása ugyanis a barlangfürdő vizének kihűléséhez vezethet.

Miskolcon már volt arra példa, hogy a pénzhiányra hivatkozva olyan politikai döntés született, amely gyakorlatilag erőszakot tett a természet adta vízrendszeren. Még 1964-ben ugyanis tanácsi vezetők utasítására Diósgyőrben a meleg vizes, megbízható hozamú Szentgyörgy-forrást egybevonták négy másik, hideg vizes forrással. Az elhibázott döntés miatt azóta sincs meleg vizű strandja az egykori önálló történelmi városrésznek.
Miskolc mai szocialista vezetőinek tervezett döntései a város karsztvízkincsének felhasználásában kialakult kényes egyensúlyt boríthatják fel. Emellett veszélybe kerülhet a barlangfürdő is, amelyet az EU-csatlakozásunk alkalmával a város hozományaként jelöltek meg. Azt tervezik ugyanis, hogy profiltisztítás címén leválasztanák a város vízművéről a tapolcai barlangfürdőt. A hidrogeológusok szerint viszont e kétféle funkció, az ivóvízellátást és a fürdőzést szolgáló vízkitermelés nem történhet egymástól függetlenül, két külön rendszerben.
Miskolc vízellátásának több mint kétharmadát ma a tapolcai karsztvízkincsből nyerik. Itt egymástól mintegy 100-120 méterre van a város ivóvízellátását döntő mértékben biztosító Új kút nevű, hideg vizes és a barlangfürdő céljait szolgáló meleg vizes termálforrás. Lénárt László hidrogeológus – akinek évtizedek óta éppen a bükki karszt és karsztvíz a fő kutatási és vizsgálati területe – kérdésünkre válaszolva felhívta a figyelmet arra, hogy a Bükkben lévő karsztvíz áramlása és a mélyebb kőzetrétegeket megjárt meleg víz áramlása összefüggő rendszert alkot. A tapolcai vízkinyerés helye éppen abban a magasságban helyezkedik el, ahol a hideg vizes és a meleg vizes áram keveredik. A kialakult kényes egyensúly csak úgy tartható fenn, ha mindkét kút kitermelésénél tekintettel vagyunk a másik kútból kinyert víz mennyiségére is. Ellenkező esetben a hideg víznek megnövekedhet, a meleg víznek pedig lecsökkenhet a hőmérséklete. Néhány fokos vízhőmérséklet-csökkenésnek pedig már igen jelentős gazdasági következményei lehetnek, hiszen elpártolhatnak az Európa minden szegletéből érkező fürdőzők.
Miskolcon a kedélyeket még ennél is jobban borzolja e vizes téma másik fele. Lapunkban már írtunk arról: a város vezetése Miskolctapolca fejlesztésének meghatározását és az önkormányzat tulajdonában lévő területeken a beruházások jogát pályáztatás nélkül a baloldali kötődésű Pagony-Béta Kft.-re kívánja bízni. A sokak szerint bizonytalan kimenetelű, mintegy 11-12 milliárd forintos beruházási ígérvények között szerepel egy strandfürdő és egy wellnessközpont létesítése is. Lénárt László szerint nincs semmiféle bizonyíték arra, hogy büntetlenül lehetne Tapolcán a melegvíz-hozamot növelni. A meleg víz kitermelésének közel mai szinten tartása lehet az egyedüli stratégia.