Vörösfenyő bunkó

A romantikusan formálódó barátság- és rokonságtudat hatására még gyermekkoromban gyökeret vert bennem az elhatározás, hogy megtanulok lengyelül és finnül. Utóbbi nyelv elsajátítására az is ösztökélt, hogy anyám udvarlójának apja mint reménybeli unokának, nekem ajándékozta finn tőrjét, amelyet pukkónak hívott. Hétpecsétes titokként hozzátette, hogy a rokonok segítségére siető önkéntes magyar zászlóalj tagjaként ő is részt vett a szovjet–finn háborúban. Egy pillanatra gyanakodva fogadtam a páratlan ajándékot, mert nem sokkal azelőtt olvastam a Timur és csapatában, hogy a nagyravágyó finnek 1939-ben gyáván és galádul megtámadták a világ által magára hagyott Szovjetuniót.