A vesztesek büdzséje

Amíg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Draskovics Tibor pénzügyminiszter, illetve a kormánykoalíció pártjai szerint „világos a büdzsé iránya”, addig a költségvetés benyújtott tervezetét az ellenzéki pártok mellett immár keményen bírálták és bírálják az önkormányzatok, a települési szövetségek, a gazdasági érdekképviseletek, az egyházak, a különböző szakmai szervezetek, továbbá – és ez az, ami újdonság – az Állami Számvevőszék, amely szokatlanul éles hangú kritikát fogalmazott meg az anyaggal kapcsolatban. Az elutasítás oka első pillantásra persze klasszikusnak is mondható: a büdzsében ugyanis, ravasz technikával, de emelkednek az adók, az államháztartási hiány alultervezett, az eladósodottság pedig tovább nő. Ha azonban részletesen megvizsgáljuk a mindannyiunk életét befolyásoló alapdokumentumot, akkor a kritikai hangok mindenkiben felerősödhetnek, hiszen a 2005-ös költségvetés gyakorlatilag a vesztesek büdzséje lesz. De nézzük a részleteket!
1. Példátlan, hogy a Pénzügyminisztérium, illetve a kormány törvénysértő módon nyújtotta be a költségvetési törvénytervezetet az Országgyűlésnek, az államháztartási törvény előírásait megszegve.
2. Felettébb árulkodó, hogy a költségvetési tervezetben a bevételi és kiadási főösszeg, valamint a hiány sincs feltüntetve. Ehhez képest a jövő évi tervezet szerint 2005-ben jelentősen megnő a jóléti funkciók részesedése az összes kiadásból, 2005 után pedig a 60 százalékot is meghaladja – nem tudni azonban az erre vonatkozó konkrétumokat. A javaslat értelmében a kormányzati szektor hiányát évente 0,5-0,7 százalékponttal lehet csökkenteni a GDP arányában – ez egyértelműen az állami adminisztráció fokozatos leépítését jelenti. A kötetből kiderül az is, hogy a monetáris restrikció az államháztartás egyensúlyának fokozatos javulása ellenére sem enyhült. A költségvetési intézmények működési kiadásait öt százalékkal csökkenti a javaslat, vagyis az érintett szervezetek vagy a dologi költségeiket fogják vissza, vagy pedig leépítik a dolgozói létszámot. Mint a kötetből kiderül, a lakáshitel-állomány a jövő év végére 1600 milliárd forintra duzzadhat, a költségvetés lakástámogatási célú kiadásai az idei 200 után 270 milliárd forintra nőnek. Új elemként jelenik meg a javaslatban a fiatalok használt lakásokra vonatkozó támogatása – a kabinet lényegében rehabilitálja az Orbán-kormány otthonteremtési programját, azt, amelyet sikerült egy-másfél esztendő leforgása során szétvernie. Az államadósság idén előreláthatóan 11797,5 milliárd forint, ez számítások alapján a magyar GDP 58-59 százalékát jelenti.
Aki esetleg nem emlékezne rá: 2002 óta 35–40 százalékkal emelkedett a magyar államadósság. A kritikus határ egyébként a GDP-arányosan mért 60 százalék. Negatív sikersztori ez, hiszen Magyarország ez euró bevezetése kapcsán előírt kritériumok közül (alacsony költségvetési és folyó fizetésimérleg-hiány, 2-3 százalékos infláció, GDP-arányosan maximum 60 százalékos államadósság) már csak ezen a területen EU-konform. Mellesleg az Orbán-kormány idején hazánk éltanuló volt; csak Szlovénia körözte le Magyarországot. A költségvetési anyagból még az is kitűnik, hogy jövőre 12555,4 milliárd forintos államadósságra számít a kormány, vagyis nő az eladósodottság. S hogy az állami vagyon kiárusítása tovább folytatódik, az nemcsak a magánosítás tervezett felgyorsításából egyértelmű, hanem abból is, hogy az ÁPV Rt.-től 16,9 milliárd osztalékot várnak – bő tízmilliárddal többet, mint idén. Az állami kincstári vagyonból származó bevételként (osztalék, vagyonérték, koncessziósdíj-bevétel) pedig 363,3 milliárd forinttal kalkulál a kormány. Utóbbi tétel döntő része az autópálya-építés magántőkés megoldásából származhat, amely évtizedekre adósítja el a magyar államot.
3. A pénzügyi kormányzat körülhatárolt célokra építette ugyan a 2005-ös költségvetést, de a büdzsé bevételi oldalának teljesíthetőségében van kockázat. A törvényjavaslat mérleg szerinti bevételi főöszszegének több mint fele, 52,6 százaléka értékelhető olyannak, hogy teljesíthetősége közepes, illetve magas kockázatú, ami a bevételi oldalon több száz milliárd forintnyi változást okozhat. Mindezt Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke fejtette ki a jövő évi költségvetés kapcsán. Szó szerint újdonság ez a megjegyzés: ilyen lesújtó számvevőszéki jelentés nem volt az elmúlt tizennégy évben, mint most a büdzsé kapcsán.
4. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, amely a magyar GDP 80 százalékát produkáló vállalati szegmenst képviseli, úgy számol, hogy jövőre a különböző módosítások révén csaknem százmilliárd forinttal nő majd a vállalkozók terhe. A vállalkozói járulék bevezetése például új adó, amelyet a vállalkozónak kell fizetnie a munkavállalója után, négyszázalékos mértékben. De emelkedik az innovációs járulék is, továbbá a minimálbér közterhei is pótlólagos költségekkel járnak, s a különböző termékdíjak és hulladékfeldolgozási díjak drasztikus megugrása sem kedvez a cégeknek 2005-ben – hogy az olyan apró tételekről már ne is beszéljünk, mint egy vállalkozási engedély kiváltásának vagy egy üzlet engedélyének az illetékterhe, amely ötvenszázalékos mértékben növekszik.
5. A 2005-ös esztendő valószínűleg az önkormányzati csődök éve is lesz. Ezt támasztja alá, hogy közös állásfoglalásban bírálja a tervezetet hét önkormányzati érdekszövetség. A bírálók között vezető MSZP-s és SZDSZ-es politikusok is vannak. Az önkormányzati vezetők szerint a központi költségvetés nem biztosítja majd a települések kötelező feladatainak ellátásához szükséges működési feltételeket. A szervezetek közölték, ha a parlament ebben a formában szavazza meg a büdzsét, az önkormányzatok várhatóan más törvényeket sértenek meg. Az ágazati és szakmai jogszabályok ugyanis mind a tárgyi, mind a személyi feltételek esetében minimumot írnak elő az egészségügyi, oktatási vagy szociális intézményekben. Az önkormányzatok szerint azonban ezeket forráshiány miatt a települések nem tudják majd teljesíteni.
6. Jövőre megszűnik ugyan a 26 százalékos adókulcs az szja-rendszerben, ám ez a módosítás éppen azoknak nem kedvez, akiknek 800 ezer forint alatti az éves jövedelmük: 1,3 millió állampolgárról, azaz minden harmadik adózóról van szó. Az adójuk egyetlen fillérrel sem csökken. Tehát éppen a legalacsonyabb keresetű jövedelmek esetében nem változik az emberek helyzete. Ugyanakkor megszűnnek az adókedvezmények, amely egyértelműen adóemelést jelent.
A fentiekből kiderül, hogy a 2005-ös büdzsé szószegő módon nem tartalmazza azokat az ígéreteket, így azok fedezetét sem, amelyeket a szocialisták a 2002-es, Egyetértésben a nemzettel című választási programjukban meghirdettek, és elhitettek a rájuk szavazókkal. Ideje tehát az ellenzéki pártoknak szembesíteniük az MSZP– SZDSZ-kormánykoalíciót a vállalásaikkal – megint. Gyakorlatilag ezzel a költségvetési tervezettel eljött az igazság pillanata, amikor a kormánynak és a miniszterelnöknek el kell azon gondolkoznia: lehet-e tovább áltatni a magyar lakosságot, vagy pedig őszintén bevallják, hogy annak idején bizony alaposan rászedték a társadalmat.