Valószínűleg honfitársai többségének érzéseit tolmácsolja Maralee Schwartz, a The Washington Post belpolitikai rovatának vezetője, amikor a választással kapcsolatban így sóhajt fel: „Csak anynyit szeretnék, hogy ennek az egésznek legyen vége a választás éjszakáján! Ez az álmom!” Egyelőre azonban nem úgy fest, hogy Schwartz álma ma éjszaka valóra válik.
A Magyar Nemzet által megkérdezett neves elemzők, közvélemény-kutatók és számtalan egyszerű amerikai állampolgár szavai is azt sugallják, mindenki attól tart, bekövetkezik az, ami 2000-ben is megtörtént: az Egyesült Államoknak az idén is csak elhúzódó „utóvédharcokat” követően lesz új elnöke.
– Ha ez ismét megtörténik, az lelkileg olyannyira traumatikus lenne ennek az országnak, hogy mindez a választási rendszer teljes újragondolására késztetne minket – mondta Schwartz a Magyar Nemzetnek.
Néhány utcányira az újság szerkesztőségétől Jim Zogby, aki magas tisztséget tölt be a Demokrata Párt országos vezetésében (testvére, John Zogby ma az egyik legfelkapottabb közvélemény-kutató Amerikában), irodájában lapunknak egyenesen úgy fogalmazott: – Attól tartok, zavargások is lehetnek, ha a választási eredmény szoros lesz, ha a győztes legitimitása megkérdőjeleződik.
Márpedig a közvélemény-kutatók a kampány utolsó hetében gyakorlatilag végig holtversenyt mértek George W. Bush republikánus és John Kerry demokrata jelölt között (ha a rendszerint plusz/mínusz három százalékos hibahatárt is figyelembe vesszük).
Nem csoda, hogy Washingtonban a kampány utolsó napjaiban egyesek immár az ókori béljósok és augurok módszereit hívják segítségül. John Kerry lehet a győztes, ha az egyik jóslási technika adja meg a biztos tippet. 1936 óta beválik a következő jóslat: ha a washingtoni Redskins focicsapat megnyeri a választás előtti mérkőzését, akkor az elnök marad. Ha veszít, akkor kihívója nyer. Nos, most vasárnap a Redskins veszített…
Annyi biztos tehát, hogy senki nem biztos abban, ki lesz ma éjszaka a befutó.
– Figyelemre méltó, hogy ez a választás mennyire hasonlít a 2000. évihez – mondta John Zogby, a Zogby International közvélemény-kutató cég elnöke még múlt hét pénteken egy, a külföldi tudósítóknak rendezett washingtoni sajtóértekezleten.
– Azt hittük, Gore és Bush gyűlölte egymást – mondja Maralee Schwartz. – De mindez eltörpül ahhoz képest, amit most tapasztalhatunk. Sok amerikai egyenesen Krisztus második eljövetelét látja George Bushban. A másik oldal is épp ennyire szenvedélyes: azt az embert látják benne, aki bevitte a vallást a Fehér Házba, aki háborút indított, aki elidegenített bennünket a szövetségeseinktől, és aki lábbal tiporta a szabadságjogokat.
Az indulatokra magyarázatot adhat némileg az a tény, hogy ezt a választást mindkét tábor többnek tekinti az elnök és a képviselők személyéről szóló voksolásnál.
– Sokkal többről van szó, mint Kerry és Bush párharcáról – állítja John Zogby. – Amerika két egymással hadban álló nemzetként vívja meg ezt a választási küzdelmet. Egyenlő erősek, és élesebben állnak szemben egymással, mint az utóbbi időkben valaha: szemben állnak kulturálisan, szellemi, demográfiai és ideológiai értelemben is.
Zogby példaként említette, felméréseik azt mutatják, a republikánus szavazók nagyobb valószínűséggel járnak legalább hetente egyszer templomba, inkább szeretnének olyan elnököt látni, aki hisz Istenben, méghozzá egy olyanban, aki a jó győzelmét képviseli a gonosz felett, és aki megbünteti a gonoszt. Szemben a demokrata szavazókkal, akik inkább a megbocsátó Istenre helyezik a hangsúlyt, aki a bűnösöket és az igazakat is szereti, és akik emiatt inkább hajlamosabbak elviselni az erkölcsi relativizmust. John Zogby éppen az óriási kulturális és életvitelbeli különbségek, valamint a szoros verseny miatt az „Armageddon-választásnak” hívja a mai szavazást. És ennek a csatának voltak előjelei.
– Ebben az évben több riportert küldtem az egyes államokba, mint bármikor – mondja Maralee Schwartz. – A riportereknek pedig leesett az álluk, amikor látták, micsoda szervezettséggel dolgoznak a pártok a kampányban. Az emberek elképesztően szenvedélyesek, azt gondolják – és én is azt gondolom –, hogy emberöltők óta ez a legfontosabb választás. És a győztes emberöltőkre megváltoztatja majd a politikát.
Nyilvánvalóan az egyik legnagyobb tét a legfelső bíróság. A következő elnök ugyanis legalább két, ha nem négy új bírát nevezhet ki majd a testületbe. Az Egyesült Államokban a legfelső bíróság tölti be az alkotmánybíróság szerepét, márpedig az úgynevezett kultúrháborúban – amely legfőképpen a melegek házasságának engedélyezése, az abortuszhoz való jog és a szólásszabadság határainak értelmezése körül folyó csatározásokról szól Amerikában – ez a grémium hosszú időre eldöntheti ezeket a vitákat.
Nemcsak a szavazók, hanem a kampány támogatói is átérezték az ügy fontosságát. Ez ugyanis minden idők legdrágább amerikai választási hadjárata: az eltelt nyolc hónapban a republikánus és demokrata elnökjelöltek, illetve a pártokat támogató ernyőszervezetek több mint hatszázmillió dollárt gyűjtöttek össze és költöttek a kampányra. Ez háromszor annyi pénz, mint amit 2000-ben fordítottak ilyen célokra.
origo.hu
Szijjártó Péter elmondta, kik vásárolták az EU-ból a legtöbb orosz LNG-t
