Armageddont idéző választás

A mai elnökválasztás minden idők legköltségesebb kampányát zárja az Egyesült Államokban. És jó eséllyel a legharciasabbét is, egy olyan küzdelmet, amelynek kimenetele évtizedekre meghatározhatja az amerikai politikát.

Tóth Szabolcs Töhötöm
2004. 11. 02. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Valószínűleg honfitársai többségének érzéseit tolmácsolja Maralee Schwartz, a The Washington Post belpolitikai rovatának vezetője, amikor a választással kapcsolatban így sóhajt fel: „Csak anynyit szeretnék, hogy ennek az egésznek legyen vége a választás éjszakáján! Ez az álmom!” Egyelőre azonban nem úgy fest, hogy Schwartz álma ma éjszaka valóra válik.
A Magyar Nemzet által megkérdezett neves elemzők, közvélemény-kutatók és számtalan egyszerű amerikai állampolgár szavai is azt sugallják, mindenki attól tart, bekövetkezik az, ami 2000-ben is megtörtént: az Egyesült Államoknak az idén is csak elhúzódó „utóvédharcokat” követően lesz új elnöke.
– Ha ez ismét megtörténik, az lelkileg olyannyira traumatikus lenne ennek az országnak, hogy mindez a választási rendszer teljes újragondolására késztetne minket – mondta Schwartz a Magyar Nemzetnek.
Néhány utcányira az újság szerkesztőségétől Jim Zogby, aki magas tisztséget tölt be a Demokrata Párt országos vezetésében (testvére, John Zogby ma az egyik legfelkapottabb közvélemény-kutató Amerikában), irodájában lapunknak egyenesen úgy fogalmazott: – Attól tartok, zavargások is lehetnek, ha a választási eredmény szoros lesz, ha a győztes legitimitása megkérdőjeleződik.
Márpedig a közvélemény-kutatók a kampány utolsó hetében gyakorlatilag végig holtversenyt mértek George W. Bush republikánus és John Kerry demokrata jelölt között (ha a rendszerint plusz/mínusz három százalékos hibahatárt is figyelembe vesszük).
Nem csoda, hogy Washingtonban a kampány utolsó napjaiban egyesek immár az ókori béljósok és augurok módszereit hívják segítségül. John Kerry lehet a győztes, ha az egyik jóslási technika adja meg a biztos tippet. 1936 óta beválik a következő jóslat: ha a washingtoni Redskins focicsapat megnyeri a választás előtti mérkőzését, akkor az elnök marad. Ha veszít, akkor kihívója nyer. Nos, most vasárnap a Redskins veszített…
Annyi biztos tehát, hogy senki nem biztos abban, ki lesz ma éjszaka a befutó.
– Figyelemre méltó, hogy ez a választás mennyire hasonlít a 2000. évihez – mondta John Zogby, a Zogby International közvélemény-kutató cég elnöke még múlt hét pénteken egy, a külföldi tudósítóknak rendezett washingtoni sajtóértekezleten.
– Azt hittük, Gore és Bush gyűlölte egymást – mondja Maralee Schwartz. – De mindez eltörpül ahhoz képest, amit most tapasztalhatunk. Sok amerikai egyenesen Krisztus második eljövetelét látja George Bushban. A másik oldal is épp ennyire szenvedélyes: azt az embert látják benne, aki bevitte a vallást a Fehér Házba, aki háborút indított, aki elidegenített bennünket a szövetségeseinktől, és aki lábbal tiporta a szabadságjogokat.
Az indulatokra magyarázatot adhat némileg az a tény, hogy ezt a választást mindkét tábor többnek tekinti az elnök és a képviselők személyéről szóló voksolásnál.
– Sokkal többről van szó, mint Kerry és Bush párharcáról – állítja John Zogby. – Amerika két egymással hadban álló nemzetként vívja meg ezt a választási küzdelmet. Egyenlő erősek, és élesebben állnak szemben egymással, mint az utóbbi időkben valaha: szemben állnak kulturálisan, szellemi, demográfiai és ideológiai értelemben is.
Zogby példaként említette, felméréseik azt mutatják, a republikánus szavazók nagyobb valószínűséggel járnak legalább hetente egyszer templomba, inkább szeretnének olyan elnököt látni, aki hisz Istenben, méghozzá egy olyanban, aki a jó győzelmét képviseli a gonosz felett, és aki megbünteti a gonoszt. Szemben a demokrata szavazókkal, akik inkább a megbocsátó Istenre helyezik a hangsúlyt, aki a bűnösöket és az igazakat is szereti, és akik emiatt inkább hajlamosabbak elviselni az erkölcsi relativizmust. John Zogby éppen az óriási kulturális és életvitelbeli különbségek, valamint a szoros verseny miatt az „Armageddon-választásnak” hívja a mai szavazást. És ennek a csatának voltak előjelei.
– Ebben az évben több riportert küldtem az egyes államokba, mint bármikor – mondja Maralee Schwartz. – A riportereknek pedig leesett az álluk, amikor látták, micsoda szervezettséggel dolgoznak a pártok a kampányban. Az emberek elképesztően szenvedélyesek, azt gondolják – és én is azt gondolom –, hogy emberöltők óta ez a legfontosabb választás. És a győztes emberöltőkre megváltoztatja majd a politikát.
Nyilvánvalóan az egyik legnagyobb tét a legfelső bíróság. A következő elnök ugyanis legalább két, ha nem négy új bírát nevezhet ki majd a testületbe. Az Egyesült Államokban a legfelső bíróság tölti be az alkotmánybíróság szerepét, márpedig az úgynevezett kultúrháborúban – amely legfőképpen a melegek házasságának engedélyezése, az abortuszhoz való jog és a szólásszabadság határainak értelmezése körül folyó csatározásokról szól Amerikában – ez a grémium hosszú időre eldöntheti ezeket a vitákat.
Nemcsak a szavazók, hanem a kampány támogatói is átérezték az ügy fontosságát. Ez ugyanis minden idők legdrágább amerikai választási hadjárata: az eltelt nyolc hónapban a republikánus és demokrata elnökjelöltek, illetve a pártokat támogató ernyőszervezetek több mint hatszázmillió dollárt gyűjtöttek össze és költöttek a kampányra. Ez háromszor annyi pénz, mint amit 2000-ben fordítottak ilyen célokra.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.