Az EU negyedelte az agrárpénzeket

Több mint háromnegyedével, 228 millió euróra csökkentette az Európai Bizottság az unió 2005-ös agrárpiaci támogatásait, amit korábban 925 millió euróban állapítottak meg. A határozat az új tagállamokat érinti a legkedvezőtlenebbül, mert csatlakozási szerződéseiket más támogatási feltételekhez mérve ratifikálták. Egyelőre nem tudni, hogy Magyarországot mekkora veszteség éri az agrárkifizetések csökkenésével.

Nagy Ottó
2004. 11. 03. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megszületett az Európai Bizottság becslése, amelynek értelmében 228 millió euró lesz a huszonöt tagállamra jutó agrárpiaci támogatás 2005-ben – csaknem háromnegyedével kevesebb, mint az eredeti tervezet szerint – közölte tegnap a Bruxinfóval Michaele Schreyer költségvetési biztos. A végső becslés a múlt héten készült el egy úgynevezett módosító levél formájában, amelyet hivatalosan e héten juttatnak el a tanácshoz és az Európai Parlamenthez. A legelső tervezetben még 925 millió euró szerepelt. A változásnak főleg az új tagállamok nem örülnek, hiszen a Koppenhágában 2002-ben elfogadott csatlakozási szerződés igen érzékeny és finom egyensúlyú csomag, amelynek ha egyik tényezője megváltozik, más elemeket is módosítani kellene. A szerződéseket azonban már aláírták és ratifikálták, így módosításra nincs lehetőség
A legnyilvánvalóbb probléma a kompenzációs kifizetésekkel van. Ezeket átmeneti ideig azért kapják az új tagállamok, hogy véletlenül se kerüljenek rosszabb költségvetési helyzetbe, mint tagságukat megelőzően. A kompenzáció összegét előre meghatározták, nem számolva azzal – hiszen nem is lehetett –, hogy a költségvetési pozíció esetleg más lesz, mint akkor várták – például azért, mert egy állam kevesebb agrárpiaci támogatásban részesül, mint eredetileg gondolták.
Az új tagállamok diplomatái elismerik, hogy ezzel a problémával nemigen lehet mit kezdeni, hiszen a csatlakozási szerződés fix dokumentum, amelynek számait ma már nem lehet módosítani. Egy illetékes rámutatott: ez igazából elkerülhetetlen volt, mert a költségvetésnek több olyan eleme is van, ami idővel változhat: a valós strukturális kifizetések például attól függnek, hogy egy állam milyen ügyesen költi el a támogatásokat. Egyelőre nem tudni, hogy Magyarországot mekkora veszteség éri az agrárkifizetések csökkenésével, ezt az illetékesek még csak most számolják.
Emlékezetes, hogy az Európai Parlament költségvetési bizottsága nyáron, az első olvasatban visszaszavazta a 2005-ös költségvetés tervezetébe a tagállamok kormányai által az Európai Bizottság eredeti javaslatából kivett egymilliárd eurónyi agrárpénzt, mondván, a kurtítás indokolatlan és szeszélyes. Az Európa Tanács akkor összesen 4,3 milliárd euróval csökkentette a 2005-ös kifizetéseket.
Jakab István, a Magosz elnöke úgy reagált a hírre, hogy az EU azokat a támogatásokat csökkentette, amelyek segítségével kezelni lehetett volna a piaci zavarokat, az olyanokat is, mint a jelenlegi gabona-túltermelési válság. A lépéssel Jakab István szerint az unió kiszámíthatósága, tervezhetősége – amely miatt jórészt az új tagországok is csatlakoztak hozzá – tulajdonképpen elveszett.
Tegnap az uniós támogatások kapcsán a Cégvezetők Klubja is rendezett egy tanácskozást, ahol még optimista volt a hangulat, igaz, az itt tartott előadások döntően a közvetlen agrártámogatásokról szóltak. Nyújtó Ferenc, az agrártárca helyettes államtitkára elmondta, hogy területegységre vetítve – Szlovéniát kivéve – Magyarország kapja a legtöbb támogatást a most csatlakozott tíz ország közül. A helyettes államtitkár közölte: a területalapú támogatásokból Magyarország 2004-ben az EU-tól 305 millió eurót kap, amely 17 000 forintos hektáronkénti támogatásnak felel meg. A támogatás jövőre 375 millió euróra növekszik, amely 21 000 forintos hektáronkénti támogatásnak felel majd meg. A nemzeti kiegészítő támogatás e területen mindkét évben, azaz az idén és jövőre is
19 000 forint lesz hektáronként. A rendezvényen elhangzott az is, hogy a hazai agrárszereplőknek mindenképpen érdemes megtanulniuk pályázni, illetve megismerni a pályázati lehetőségeket, mert amíg 2004 és 2006 között optimális esetben 1373 milliárd forintra pályázhatunk, addig a következő költségvetési időszakban, 2007 és 2013 között, ami a kétéves fizetési csúszás miatt 2015-ig tolódik ki, 15 ezer milliárd forintot nyerhetünk el.



Fókuszban a területfejlesztés. Jövőre a közvetlen területfejlesztést 101 milliárd forint szolgálja, amely révén 130 milliárd forint fejlesztés valósul meg – hangsúlyozta tegnap Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter a soron kívüli kormányszóvivői tájékoztatón. A 101 milliárd forint közvetlen területfejlesztési forrásból 79 milliárd forint hazai költségvetési forrás,
22 milliárd forint európai uniós támogatás. Hozzátette: az európai uniós projektek nélküli hazai területfejlesztési forrás 69 milliárd forint, melyből 57 milliárd forintot a régiókhoz, megyékhez decentralizálnak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.