Budapest, a kátyúba dőlt város

Egy a napokban nyilvánosságra került, a Szonda Ipsos által készített tanulmány szerint a budapestiek majd’ nyolcvan százaléka elsősorban az utak állapotát tartja a főváros legnagyobb problémájának. Ez nem meglepő, tekintve, hogy jelenleg a fővárosi önkormányzat felelősségi körében lévő útburkolat átlagéletkora közel negyvenéves.

Vajda Pál (MSZP) főpolgármester-helyettes véleménye szerint a fővárosi önkormányzat által üzemeltetett 1000 kilométer hosszú fő- és tömegközlekedési úthálózat mintegy 12 százaléka szorulna azonnali felújításra, míg 361 kilométer, azaz 36 százaléka a közeljövőben igényelne felújítást. Ugyanakkor Szálka Miklós, a Fővárosi Közgyűlés fideszes tagja szerint az utak legalább hatvan százalékának tűrhetetlen az állapota, s legalább 20 százaléka szorulna azonnali felújításra. Lapunknak nyilatkozva Vajda Pál elmondta: az üzemeltetett úthálózaton csak oly mértékben lehetséges felújítás, hogy a közúti forgalom ne lehetetlenüljön el, hiszen a jelenlegi országos forgalom 80 százaléka ezen utakon zajlik, amelyeknek kapacitása már így is túlterhelt. Hozzátette: tekintettel a közúthálózat állapotára, a fentiek azt jelentik, hogy évenként átlagosan a felület minimum 5 százalékának felújítása válna szükségessé.
A fővárosi önkormányzat adatai alapján a felelősségi körébe tartozó úthálózaton évente több mint százezer kátyú keletkezik, s ebből év végéig körülbelül ezret nem javítanak ki. Idén október 24-ig az üzemeltetett úthálózaton 101 147 darab kátyú keletkezett, melyből ez idáig
1114 nem lett kijavítva – tájékoztatott Vajda Pál. Elmondása szerint 2004-ben a főváros 1,28 milliárd forintot fordíthat kátyúzásra, s 4,6 milliárdot útfelújításra. Szálka Miklós ezzel szemben annak a véleményének adott hangot, hogy mivel az utak állapota katasztrofális, legalább 3-4 ezer kátyú van folyamatosan jelen, s rengeteg új kátyú keletkezik. A kátyúzás költsége a bedolgozott anyag minőségétől függ – mondta Vajda Pál –, de átlagosan 2500–3000 forintos négyzetméterenkénti árral lehet számolni. A kátyúzás egyik legérzékenyebb pontja a minőség, ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy milyen technológiával és milyen minőségben javítják ki az úthibákat. Szálka Miklós arra hívta fel a figyelmet, hogy a fővárosban alkalmazott módszer technológiai szinten teljesen elfogadhatatlan. Ugyanis szemben a Nyugat-Európában alkalmazott módszerrel, ahol alulról mozognak fölfelé, vagyis a lyukat fokozatosan kiszélesítik, nálunk legjobb esetben is csak levágják a kátyú szélét. De ez még a jobbik eset, tekintve, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Rt. gyakran mindenféle kiszélesítés és kátyútisztítás nélkül egyszerűen feltölti a gödröt, s a kivonuló kisteherautóval néhányszor áthajt rajta. Az FKF tájékoztatása szerint ez az úgynevezett hidegburkolásos eljárás, amellyel a balesetveszélyes kátyúkat be szokták tömni. Mint a honlapjukon írják, jelenleg más módszerek egyelőre nem állnak rendelkezésükre. Kérdésünkre, hogy különböző árat fizet-e az önkormányzat az ilyen eljárással betömött lyukakért s a technológiailag megfelelő kátyúzásért, Vajda Pál elmondta: sok esetben kell sürgősen betömni egy balesetveszélyessé vált kátyút, s ilyenkor nem igazán van más megoldás.
A jövő évi terveikről Vajda azon reményének adott hangot, hogy az állami költségvetésből származó célzott támogatásokkal együtt – amelyek az összköltségek 50 százalékát tennék ki – 9,9 milliárd forintot fordíthatnak útfelújításra és hárommilliárdot részleges felújításra. A kátyúzásra fordítandó összeg a jövő évi elfogadás előtt álló költségvetés függvénye. Szálka Miklós felhívta lapunk figyelmét arra, hogy a mostani kormány jelenleg még semmilyen jelét nem adta annak, hogy támogatná a fővárosi terveket. Vajda Pál rávilágított arra, hogy a 4300 kilométeres budapesti úthálózatból 3300 kilométer a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Vagyis még a fővárosi önkormányzat jövő évi újabb grandiózus terve sem oldja meg érdemlegesen a problémát, hiszen az utak többségét a forráshiányos helyi önkormányzatok kezelik.