Németország gazdasági bővülése lelassult – állítja az ország központi bankja, a Bundesbank, amely úgy látja, hogy a második negyedévi félszázalékos növekedési ütemet a harmadik negyedévben nem érhették el. Megtorpant ugyanis a belső fogyasztás, miközben az export is csökkent. A Bundesbank elemzői megállapították, hogy a fellendülés rákfenéje a külföldi keresletre való ráutaltság. Ráadásul mindinkább illuzórikusak a foglalkoztatás javulásával kapcsolatos várakozások. Várhatóan 2005-ben sem éri el a német gazdaság az 1,8 százalékos GDP-növekedési ütemet – erre a következtetésre jutott a HWWA gazdaságkutató intézet is. Szakértők szerint az idei német gazdaságbővülés egyébként 1,7 százalékos lesz, s jövőre nem kizárt a csupán 0–0,8 százalékos emelkedés. A német gazdasági lapok konszenzusa – több kutatói felmérés alapján – csak 1,5 százalékos növekedés. A német statisztikai hivatal, a DeStatis kimutatásai alapján a július–szeptember közötti időszakban a német GDP-emelkedés minimális, 0,1 százalékos volt negyedéves szinten, vagyis jóval elmaradt a várttól, miután a német exportot visszavetette a kőolaj erőteljes drágulása. A magas olajár lassította a gazdaságnövekedést azokban az országokban is, ahová Németország exportál, s az euró erősödése a dollárhoz viszonyítva egy másik olyan tényező, ami visszafogta a gazdaság bővülését.
Borúlátó, másfél százalékos előrejelzést adott ki a jövő évre vonatkozóan a német kereskedelmi és iparkamarák szövetsége (DIHK) is. A mannheimi Európai Gazdaságkutató Intézet (ZEW) németországi konjunktúra- és üzletihangulat-mutatója, háromszáz intézményi befektető és közgazdász véleménye alapján, novemberre 13,9 pont – közölte az intézet. A mutató negyedik hónapja csökken, s október óta a 34,7 pontos sokévi átlag alatt van, ilyen utoljára tavaly júniusban fordult elő.
Wolfgang Clement német gazdasági miniszter egy minapi berlini konferencián óvott a pánikkeltéstől a Kelet- és Közép-Európához fűződő német kereskedelmi kapcsolatokat illetően: mint mondta, ez a térség a maga 11,4 százalékával jelentősebb a német áruexportban, mint az Egyesült Államok, amely csak 9,3 százalékkal részesedik. Hozzátette, hogy emellett a német gazdaság árbeli versenyképessége az utóbbi években javult. Megalapozatlannak nevezte ugyanakkor azokat a félelmeket is, hogy a német munkahelyek nagy számban települnének ki a kelet- és közép-európai térségbe. (A német cégek „keleti kiszervezéséről” egyébként hetek óta cikkeznek a lapok.) Mint mondta, a kilencvenes évek vége óta pozitív összefüggés tapasztalható a németországi foglalkoztatás és a térségben tevékenykedő német leányvállalatok foglalkoztatási mutatói között. A gazdasági miniszter ugyanakkor visszautasította azokat a vádakat, hogy Németország úgynevezett bazárgazdaság lenne, amely csak az importált késztermékeket adja tovább. Azt azonban elismerte, hogy a hetvenes évek vége óta az importált termékek aránya a német exportban folyamatosan nő. Ezt a növekedést azonban az export bővülése érezhetően túlszárnyalja.
Az energiakérdésről szólva azon véleményének adott hangot, hogy a fejlődő és a küszöbországok támasztotta növekvő kereslet a következő évtizedben még jobban kiélezi a versenyt a rendelkezésre álló nyersolajért.
Hans Eichel pénzügyminiszter új kiadáscsökkentő programmal kénytelen előállni a magas államháztartási hiány miatt. Ennek hátterében az áll, hogy Németország az idén már sorrendben harmadik éve lépi át az euróövezeti stabilitási paktumban meghatározott, a hazai össztermék, azaz a GDP 3 százalékában maximált államháztartásihiány-küszöböt. Az idén 3,8 százalékos deficitet várnak. Eichel elsődleges célja a kiadások lefaragásának elkerülése, ami kárt okozna a gazdaságnak.
Tartós recesszió? Tavaly egész évben 0,1 százalékkal csökkent a német GDP, s ezzel a német gazdaság tíz éven belül tavaly teljesített a legrosszabbul. Az 1993-as recesszió óta 2003 volt a legroszszabb év; 1993-ban 1,1 százalékkal esett vissza a német GDP. Németország gazdasága 0,2 százalékkal nőtt 2002-ben. A legnagyobb euróövezeti gazdaság 2001-ben 0,6 százalékkal, 2000-ben 2,9 százalékkal bővült.
