Győzelme esetén John Kerry visszavezethette volna az Egyesült Államokat a multilaterális kapcsolatokhoz – nyilatkozta lapunknak Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő. Hozzátette, hogy a jelenlegi elnök egy erősen megosztott országban győzedelmeskedett. A végkimenetelnél – legalábbis a felhatalmazás kérdését illetően – fontos lehet, hogy az amerikaiak ezúttal különösen nagy számban mentek szavazni. Tálas Péter szerint a megméretés nem határozza meg döntően Irak jövőjét, hiszen John Kerry legfeljebb az újrakezdés elméleti lehetőségét kínálta a világ számára, és a legfőbb szövetségesek vonakodása miatt lehetőségei erősen korlátozottak lettek volna. Európa és az Egyesült Államok kapcsolatában a szakértő már csak azért sem remél alapvető változást, mert egyik fél sem kényszerül rá a transzatlanti viszony újragondolásához szükséges kompromisszumok meghozatalára.
Alighanem gyorsabban lezajlanak a bírósági eljárások, mint négy évvel ezelőtt – nyilatkozta Gorka Sebestyén biztonságpolitikai szakértő. Mindezt arra alapozza, hogy kevés államban húzódott el a választás, és egy-két héten belül ott is eldőlhetnek a vitás kérdések. Gorka úgy véli, a modern politikában a jobboldal és a baloldal jelentősen közeledett egymáshoz, és ezúttal is csak árnyalatnyi különbségek léteztek a jelöltek között. Ennek ellenére valószínűbb, hogy Kerry elnöksége esetén – legalábbis névlegesen – Európa és az Egyesült Államok közelebb kerülhetett volna egymáshoz, minden valószínűség szerint több egyeztetést tartottak volna. A szakértő arra az érdekességre is felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok XX. századi történetében általában a demokrata elnökök vitték háborúba az országot. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az ideológiai különbségtételen túl mindenekelőtt a nemzeti érdek mozgatja az amerikai külpolitikát, a döntéshozatalnál nem az elnök politikai hovatartozása az elsőrangú kérdés. A küszöbön álló négy esztendőről Gorka Sebestyén úgy véli, Bush elnök az iraki békefenntartás nemzetközi kiszélesítésén munkálkodik majd, és alighanem ENSZ-mandátum alatt képzeli el a jövőt. Fennáll a lehetősége, hogy az elkövetkezendő hat-nyolc hónapban a régi-új elnök nyilvánvalóvá teszi szándékait Iránnal és Szíriával kapcsolatosan is – tette hozzá mindehhez a biztonságpolitikai szakértő. Leszögezte azt is, hogy Magyarország szempontjából nincs valódi jelentősége annak, hogy az elkövetkezendő négy esztendőben ki költözik a Fehér Házba, hiszen az érdemi kérdések szakértői szinten dőlnek el.
Orbán Anita külügyi elemző szerint az európai nagyhatalmak megtettek volna olyan gesztusokat Kerrynek, amelyeket Bushnak nem, miután például Berlin és Párizs nem mozdulhat jelenlegi pozíciójából. Ilyen módon előfordulhatott volna, hogy a franciák és a németek együttműködnek a demokrata elnökkel, és nagyobb részt vállalnak az iraki újjáépítésből. A szakértő emlékeztetett arra, hogy az újraválasztott elnökök gyakran kompromisszumkészebbek – ilyen jegyeket mutatott például Ronald Reagan második megbízatása 1984 és 1988 között. Orbán Anita ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy az esetleges kormányalakítás során „nagyágyúk” válnak meg a hatalomtól, akár Colin Powell külügyminiszter is leköszönhet, bár az erről szóló hírek nem egyértelműek. Jellemző vonása lehet a küszöbönálló ciklusnak, hogy miután George Bushnak immáron nem kell az újraválasztáson gondolkodnia, sokkal szabadabban, a meggyőződése és a megérzései szerint politizálhat. A szakértő kizártnak tartja, hogy Bush hadat üzenjen Iránnak. Mint mondta, ez már csak az amerikai haderő nemzetközi lekötöttsége miatt sem lehetséges. A következő négy esztendő külpolitikáját sokkal inkább az a kérdés határozza meg, hogy lehet-e Irakban és Afganisztánban demokráciát építeni – tette hozzá Orbán Anita.
Történelmi választás. Korszakos választás előtt állunk, az egy központból való vezetés és a mérsékelt nemzetköziség egy formája között – jelentette ki Arthur Schlesinger amerikai történész, John F. Kennedy elnök egykori tanácsadója a római La Repubblica napilapban megjelent interjúban. A neves kutató szerint az amerikai elnökválasztás kimenetele évtizedekre meghatározhatja az Egyesült Államok történelmét, és befolyásolhatja Amerika szerepét a világban. „Nem volt még a történelmünk során olyan pillanat, amikor ennyire gyűlöltek volna minket külföldön. Ellenségesség, bizalmatlanság, félelem van velünk szemben.” – tette hozzá. Schlesinger úgy vélekedett, hogy George Bush győzelmével az egy központból való vezetés tovább erősödhet. Szerinte érdemes lenne azt is megvizsgálni, hogy kik változtatták meg azt a George Busht, aki 2000-es megválasztásakor alázatos külpolitikát és a kalandorakciótól való tartózkodást ígért. (MTI)
