Feketemunkában az élen járunk

A feketefoglalkoztatás terén hazánk Európa élvonalába tartozik: az Európai Bizottság jelentése szerint az illegális munkával megtermelt javak elérik a hazai bruttó nemzeti össztermék (GDP) 16-17 százalékát. Forintban kifejezve ez azt jelenti, hogy idén a magyar GDP 3200-3400 forinttal lesz kevesebb, mint amennyi lehetne. Összehasonlításul: Ausztriában ugyanez az arány 1,5, az Egyesült Királyságban pedig 2 százalékot tesz ki. Nálunk magasabb feketemunka-hányad csupán Görögországban létezik, az illegális foglalkoztatás ott a GDP 20 százalékát teszi ki.
A feketemunka nem új jelenség, létezett már a rendszerváltás előtt is, de más szerkezetben. Amíg 1990 előtt a többség bejelentett munkája mellett járt el „svarcolni”, addig mostanra odáig jutottunk, hogy a foglalkoztatottak 15-20 százaléka egyáltalán nincs bejelentve. A statisztikai hivatal adatai azt mutatják, hogy 4-500 ezer olyan munkaképes korú ember él Magyarországon, aki nem tanul, nincs regisztrálva a szociális ellátórendszerben, nem jogosult nyugdíjra és munkanélküli-segélyre. Mivel nincs munkájuk, és
– intézményes keretek között legalábbis – nem keresnek munkát, jobb híján az inaktívak kategóriájába sorolják őket; arányuk ma Magyarországon a 15–64 éves népességben az uniós országok szintjéhez képest kiemelkedően magas, csaknem 40 százalékos.
Bizonyos területeken – például Észak- és Kelet-Magyarország aprófalvaiban – szociológiai felmérések szerint már a két világháború közötti időszakot idézi az illegálisan foglalkoztatott napszámosok száma. Ők állnak a feketemunkás- társadalom legalján, lévén bejelentett foglalkozásra szinte semmi esélyük nincs, a láthatatlan szektor felsőbb rétegeiben azonban megbecsülhetetlenül nagy azoknak a száma, akik regisztrált munkavállalók, ám legális jövedelmüket zsebből kapott fizetéssel is kiegészítik. A brüsszeli jelentés megállapítja, hogy az újonnan csatlakozó országokban, így hazánkban is, leggyakrabban az építőiparban foglalkoztatnak bejelentés nélkül munkavállalókat. Gyakori a feketefoglalkoztatás a mezőgazdaságban, a szálloda- és vendéglátóiparban illetve a háztartási szolgáltatások területén, de jellemzően kerülnek fekete pénzek a magasan képzett réteg, vagyis az egészségügyi dolgozók, a magántanárok, az ingatlanközvetítők és a vállalati tanácsadással foglalkozó szakemberek zsebébe. Hazánkban jelentős a nyugdíjasok rejtett foglalkoztatása is.
A be nem jelentett munkavállalás oka sokrétű. A jelentés kiemeli a munkaerőpiac rugalmatlanságát, a túlságosan magas adóterheket – hogy egy magyar dolgozó hazavihesse a 90 ezer forintos átlagbért, az a munkaadójának több mint 140 ezer forintjába kerül – és a hagyomány szerepét. Utóbbi főként a déli államokban, Olaszországban és Görögországban erős, de komolyan kell vele számolni hazánkban vagy Lengyelországban is. Az Európai Bizottság szerint az illegális munkavállalást megelőzéssel és szankcionálással lehet visszaszorítani, erre vonatkozóan minden tagállamnak intézkednie kell. A munkaügyi tárca az alkalmi munkavállalói könyv népszerűsítésétől várja az eredményt, ezért kampányt indított annak elterjesztéséért.