Évi több milliárd forintnyi hő szökik el a magyar lakások rosszul szigetelt nyílászáróin keresztül az utcára. A Magyar Energia Hivatal adatai szerint évente és négyzetméterenként 1,4 gigajoule-nyi energiát használunk el fűtésre, az Európai Unió régi tagállamaiban ez a szám mindössze 0,53 gigajoule – mindez óriási pazarlást jelent. Nem véletlen, hogy a gazdasági tárca lakossági pályázatai közül évek óta a nyílászárók cseréjére, illetve az utólagos hőszigetelésre kiírt pályázatok a legnépszerűbbek, az erre fordított pénz azonban két éve egyre kevesebb. Idén körülbelül nyolcszázmillió forinttal töltötték fel a lakossági keretet, a pénz már májusra elfogyott. Anyagi támogatást nem ígér az október végén alakult Zöld Energia Hálózat sem, abban viszont segít, hogy az energiatakarékos megoldást tervezők optimalizálják beruházásukat. A hálózat létrehozását a budapesti székhelyű Energia Klub kezdeményezte, a programhoz, amely az Európai PHARE Access Macro projektjének segítségével működik, tíz szervezet csatlakozott; a fővároson kívül Pécsett, Szegeden, Veszprémben, Dötkön, Esztergomban, Székesfehérváron és Sopronban működtetnek irodát.
– Információval szolgálunk. Ha valaki például arra kíváncsi, hol érdemes szétnéznie napkollektorügyben, segítünk neki megtalálni a számára legjobb terméket – tájékoztatta lapunkat a szervezet működéséről Király Zsuzsanna, az Energia Klub munkatársa. Elmondása szerint a hálózat segít a pályázatok felkutatásában, szempontokat ad, s mindenre megpróbál válaszolni, ami kérdésként felmerül. – Mivel októberben indultunk, egyelőre nem került be a köztudatba a hálózat, ezért nem is tudjuk, melyek az ezen területen a lakosságot leginkább érdeklő kérdések – mondta Király Zsuzsanna.
Könnyen lehet, hogy jövőre már csak a civil szervezet tanácsai segítenek az energiatakarékosságban, a jövő évi költségvetés alapján ugyanis úgy tűnik, hogy megszűnik a Nemzeti energiatakarékossági program. Mint arról korábban már beszámoltunk, október végén több civil szervezet is azért demonstrált a Parlament előtt, mert a 2005-ös büdzsé nem juttat pénzt a megújuló erőforrások felhasználására, annak ellenére, hogy az EU-direktívák értelmében hazánknak is meg kell emelnie a tiszta energia felhasználásának arányát. Költségvetési támogatás híján erre csupán brüsszeli pénzek maradnának, ezekre azonban a magányszemélyek és a kisvállalkozások esélytelenül pályázhatnak, lévén a támogatandó projektek 125 millió forintos beruházási igénynél kezdődnek. A demonstrálók azt követelték, hogy az üggyel parlamenti különbizottság foglalkozzon.
A kormány energiapolitikáját nem csak a civilek bírálják: hazánk e tekintetben komoly figyelmeztetéseket kapott már az Európai Uniótól és a Nemzetközi Energiaügynökség részéről is. Brüsszel és az ügynökség is a megújuló energiára fordítható szűk magyar forrásokra hívja fel a döntéshozók figyelmét. Lemaradásunk az unió régi tagjaihoz képest jelentősnek mondható, annak ellenére, hogy hazánk jó adottságokkal rendelkezik például a napenergia felhasználása terén.
origo.hu
Karácsonynak nem tetszik, hogy a Magyar Államkincstár behajtotta a fővároson a be nem fizetett szolidaritási hozzájárulást
