Habár a nemzetgazdaság az Európai Unió átlagához képest továbbra is két százalékponttal gyorsabban fejlődik, az új uniós tagok közül azonban hazánk egyike a leglassúbbaknak – olvasható az anyagban. Ennek hátterében az áll, hogy például a magyar ipar termelése az első félévi 10 százalék fölötti ütem után július–augusztusban csak 5 százalék körüli mértékben emelkedett. A lassulás egyébként megfelel az európai tendenciáknak; a 25 tagú EU egészében már harmadik hónapja csökken az ipari termelés üteme.
Ugyanakkor, legalábbis a kutatók szerint, az exportorientált magyar ipari fejlődés lassulásához feltehetőleg hozzájárult a forint árfolyama. Biztató, hogy a feldolgozóipar rendelésállománya magas, termelékenysége gyorsan növekszik, az energiafelhasználás pedig – igaz, részben időjárási okok következtében – elmarad a tavalyitól. Az építőipar gyorsan, bár szintén lassulva növekszik. Szerződésállománya – főleg az útépítésekre vonatkozóké – azonban 50 százalékkal magasabb a tavalyinál. Ezzel szemben a mezőgazdasági termékek felvásárlása az első nyolc hónapban mintegy 10 százalékkal volt kisebb a tavalyinál. Az idei nagy gabonatermés hatása csak az év hátralevő részében, illetve jövőre fog megmutatkozni.
A kiskereskedelmi forgalom hat százalék feletti növekedési üteme magas, azonban némi lassulás itt is megfigyelhető. Különösen a gépkocsik értékesítése lassult le, az első félévi kétszámjegyű növekedés után mintegy két százalékra. Ez a reálbérek stagnálása mellett teljesen érthető, sőt inkább az a figyelemre méltó, milyen nehezen mond le vásárlási céljairól a lakosság. A fogyasztási hitelek állománya június végén mintegy 25 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, s dinamikája az év során alig csökkent. Az idei első nyolc hónapban a felvett fogyasztási hitelek 40 százaléka devizahitel volt, ami a magas forintkamatokhoz viszonyítva a kicsi árfolyamkockázat következménye.
Az áremelkedés üteme szeptemberben 6,6 százalékos volt. A tovább csökkenő infláció, az erős forint és a javuló államháztartási pozíció hatására az év során további jegybanki kamatcsökkentés valószínű – az év végére 9,5 százalék körüli alapkamat várható. Az export euróban számolva kissé gyorsabban nő, mint az import. A cserearányok – főleg az olaj, de más nyersanyagok magas ára miatt – az első nyolc hónapban hozzávetőleg egy százalékkal romlottak. A külső hiány hasonló lesz a tavalyihoz, de a GDP-hez viszonyítva csökken, s finanszírozásában jelentősen nagyobb lesz a beáramló tőke szerepe.
Draskovics optimista. A magyar pénzügyminiszter szerint a jövő évi büdzsé reális számokkal tervez, kiemelt célként kezeli a befektetéseket és a munkahelyek teremtését. Draskovics Tibor úgy tartja: a jegybanktörvény módosításával követik az európai példákat. A szaktárca első számú irányítója a Magyar Hírlapnak adott interjújában kijelentette, hogy nem aggódik az uniós bírálatok miatt, s úgy véli, a kormányzat reálisan látja, hol kell javítani, így 2005-ben az ország közelebb kerül az euró bevezetéséhez. (MN)
