Magas a lakossági energiaköltség

Energiamegtakarítóvá vált a magyar gazdaság: a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. tegnap publikált adatai szerint a rendszerváltozás óta a magyar energiafogyasztás 25 százalékkal esett viszsza, s 1996 óta nagyjából ugyanazon a szinten áll – miközben a GDP évente négy százalékkal növekszik. A változás eredményeképpen a gazdaságkutató intézet úgy látja, hogy hazánk fajlagos energiafelhasználása közelíti az unió átlagát, a feldolgozóipar pedig egyegységnyi értéket kevesebb energia felhasználásával képes előállítani, mint a tagállamok többsége. A megállapítás némiképp meglepő, hiszen az eddigi híradások ennek éppen az ellenkezőjéről szóltak. A WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet nemrégiben azt állapította meg, hogy Magyarország egyegységnyi bruttó nemzeti termék előállításához háromszor anynyi energiát használ, mint Nyugat-Európa, s a világátlag kétszeresét fogyasztja el.
Nem nőtt jelentősen a lakossági összenergia-igény sem, drasztikusan, az inflációt meghaladóan emelkedtek viszont ezen az oldalon a kiadások. A tanulmány szerint 1990 és 2004 között az infláció 800 százalékos volt Magyarországon, az áram ára viszont 1100– 1200, a gázé pedig 900–1000 százalékkal emelkedett. A lakossági kiadások 12 százalékát teszik ki az energiaköltségek, ez nemzetközi összehasonlításban nagyon magas. A GKI azzal számol, hogy az elkövetkező években a világpiaci árak emelkedése jelenik majd meg többletköltségként a hazai tarifákban, de ez nem lesz elegendő a szállítókapacitás fejlesztésére.
Az intézet prognózisa szerint két-három éven belül az olaj világpiaci ára a jelenlegi, ötven dollár feletti szintről harminc-harmincöt dolláros szintre süllyed. Megítélésük szerint a magas ár hatása a magyar gazdaságban nem a bővülésre lesz a legnagyobb hatással, hanem az inflációra és a folyó fizetési mérleg hiányára.