MI A MAGYAR?

Csúszó: Mindenféle kígyó. Ahány darabra vágják a csúszót, annyi csúszó lesz belőle. Hiában ölik meg, naplementig mindig él. Aki egy csúszót megöl, annak hét bűne lesz elengedve. A tejet a csúszó a néphit szerint nagyon szereti. Tejjel jóllakva a réten aludni nem tanácsos, mert a csúszó bemászik az ember száján a hasába. A csúszó a tehénből is kiszopja a tejet, ha hozzájuthat. A Szent György-nap (ápr. 24.) előtt fogott csúszó megszárítva, porrá törve kihajtja a jószágból a vértályogot.
Fordított hagyma: Magról kelt apró hagyma, melyet a következő évben növelnek naggyá, dughagyma. A magról kelt apró hagymát Katalin napján (nov. 25.) vászonzacskóba kötve jó száraz helyen, rendesen a fűtőkemence közelében szegre akasztják, Pál fordulása napján (jan. 25.) pedig megfordítják, vagyis a zacskót fenekénél fogva akasztják fel. Ezért nevezik fordított hagymának. Tavasszal aztán elültetik, földbe dugdossák.
Gulászta: A megborjadzott tehén első, felforralt s megtúrósodott teje. Mikor a tehén megellik, a tejéből gulásztát forralnak, s aki abból iszik (inkább a gyerekeket), szemközt öntik vízzel. A néphit szerint ezt azért teszik, hogy a borjú egészséges s a tehén jó tejelő legyen.
Holdfogyta: Élhetetlen, gyámoltalan ember. Aki holdfogytán születik, élhetetlen és rest ember lesz, mindentől elkésik; minden munkája sikertelen, eredménytelen. A holdfogytán kelt csirke hamarosan elpusztul. Holdfogytán vágott fa nem sarjadzik ki, s nem terem meg benne a szú. Ilyenkor kell épület- és szerszámfát vágni. Holdfogytán kell ugorkát, tököt, paszulyt, krumplit ültetni, hogy ne csak virágozzék, hanem termő is legyen. A házat meszelni holdfogytán legjobb, mert akkor nem szaporodik el benne a pók és egyéb féreg.
Kapca: Puha szövetdarab, mellyel előbb a lábfejet betekerik, s úgy húzzák fel a csizmát. (…) Ha valakit varázslattal elő akarnak hívni, a kapcáját előkerítik, s új csuporban főzik. A kapca gazdája árkon-bokron keresztül odasiet. A babona szerint a szerelmes lány szerezze meg választottjának a kapcáját, s amikor látni óhajtja, főzze ezt a kapcát, s akkor a legény tűzön-vízen hozzásiet.
Küldött patkány: Varázslással űzött patkány. Hajdan a Túron vízimolnárok varázslással a szomszéd vízimalomba tudták küldeni az elszaporodott patkányokat. Ha azonban a molnár ügyes volt, idejében észrevette a vízen úszó patkánysereget, és visszatérítette őket ily módon: telemerítette a köpécét (negyedrészes vékát) kukoricával, kiállt a malomhídra, s mikor már közel voltak a patkányok, varázsige mondogatása közben eléjük öntötte a Túr vizébe a köpéce tengerit. Erre a patkányok visszafordultak, és visszaúsztak abba a malomba, ahonnan elűzték őket.
Letétel: Temetéskor a halottnak bizonyos szertartás kíséretében az úton letétele. Sárközújlakon a kisorosz eredetű görögkeleti vallásúaknál szokás, hogy temetés közben a halottat az utcán kétszer-háromszor leteszik, a menet megáll, s a pap imádkozik a koporsó mellett. Minél több a letétel, a temetés annál díszesebb, előkelőbb.
Mikolai: Mikolába való. A mikolaiakról azt tartja a néphagyomány, hogy valamelyik tatárjáráskor a Túr pallóján keresztül kellett menekülniök, s addig udvariaskodtak és kínálgatóztak az átjáró előtt, hogy: „Tessék, János bátyám! Tessék, Kati néném!”, míg rajtuk ütött a tatár.
Szűr: Darócposztóból készült, néha színes bőrszalagokkal díszített felsőruha, melyet leginkább vállra vetve viseltek. Régebben a leánykérés alkalmával a kérő választottja házánál hagyta a szűrét. A válaszért másnap reggel kellett elmennie. A válasz jelképes volt. Ha a szűrét a tornác karfájára kitéve találta, ez azt jelentette, hogy kikosarazták. Ha pedig a szűrt bennhagyták a házban, az kedvező választ jelentett.
Csűry Bálint: Szamosháti szótár (1935–1936)