Nem valószínű, hogy a felkérés az izraeli kormánytól a közeljövőben megérkezik. Ismeretes, hogy Tel-Aviv minden olyan rendezési tervet elutasított eddig, amely külföldi erők állomásoztatását tenné szükségessé a térségben, így az ENSZ-katonák vagy szakemberek sem léphettek be a Gázai övezetbe, illetve Ciszjordániába. A nemzetközi közösség pedig az utóbbi időben nem sokat tett a helyzet kezelése érdekében. A világ első számú nagyhatalma, az Egyesült Államok ugyanis inkább a Közel-Kelet másik válsággóca, Irak felé kacsintgat. Jasszer Arafat halála és Bush újraválasztása azonban sok mindent megváltoztatott, így újra elképzelhető a külföldi szerepvállalás a békefolyamat feltámasztásában.
Erre a törekvésre utalhat az a tény, hogy a távozó amerikai külügyminiszter utolsó útjaként még ellátogat az Arafat nélküli Palesztinába. Colin Powell a jövő héten találkozna az új vezetéssel, az ideiglenes palesztin kormánnyal, s megtárgyalnák a közeljövő kihívásait. Nabíl Saat külügyminiszter a látogatást úgy értékelte, az illeszkedik a Bush és Tony Blair által felvázolt külpolitikai tervekbe. Ennek első helyén pedig – az új retorika szerint legalábbis – a közel-keleti rendezés áll. A brit miniszterelnök és a régi-új amerikai elnök múlt heti találkozójukon mindenesetre teljes mellszélességgel kiálltak az egyelőre homályosnak tűnő békefolyamat folytatása, újjáélesztése mellett. Homályosnak ez egyelőre azért tűnik, mert eddig egyik oldal sem sorakoztatott fel új érveket. Izrael hajlandó lenne kivonni csapatait, ha az új palesztin kormány lépéseket tesz a terrorizmus megfékezésére, ám a megszállt területek lakosságának vezetői csak akkor tartják lehetségesnek ezt, ha kivonulnak a katonák. A reményt azonban nem adják fel sem az izraeliek, sem a nyugati hatalmak, ugyanis Jasszer Arafat halálával új lehetőségek nyíltak a diplomácia számára. Egyelőre kérdéses, ki fut be a január 9-re tervezett palesztin elnökválasztáson, s az is, hogy egyáltalán meg lehet-e tartani az aktust, ám nagy esélyes már van. Ez pedig Mahmúd Abbász, a Palesztin Felszabadítási Szervezet immáron első embere, a Fatah elnökjelöltje. Rajta kívül más esélyes pedig nincs. Nem állít jelöltet sem a Hamász, sem az Iszlám Dzsihád. A két, főként fegyveres akcióiról és öngyilkos merényleteiről ismert csoport ugyanis teljesen más utat jár a függetlenség érdekében vívott harc során, mint a Fatah. A palesztin miniszterelnök így egyértelműen Mahmúd Abbász lesz, hacsak egy önjelölt vezető, például az ötszörös életfogytiglani börtönbüntetését töltő Marvan Barguti keresztül nem húzza a számítását. Barguti ugyanis népszerű a lakosság körében, nem így Abbász, akit savanyúnak és Amerika bábjának tartanak.
Libanoni rakéták Izraelre. Tiltakozott az ENSZ-nél Izrael tegnap amiatt, hogy ismeretlenek előző este Dél-Libanonból két rakétát lőttek ki izraeli területre, s azt hangoztatta, hogy nem hagyja válasz nélkül az ilyen támadásokat. Egyes izraeli vezetők az ott működő Hezbollah gerillaszervezetet vádolták meg a két rakéta kilövésével, a síita csoport szóvivője azonban Bejrútban kijelentette, hogy nem az ő szervezetük volt a végrehajtó, s ő maga nem is hallott a történtekről. (MTI)
