Szabálytalan HM-beszerzések

A Honvédelmi Minisztérium minden harmadik eszközbeszerzése szabálytalan volt az elmúlt két évben – erősítette meg a lapunk által korábban közölteket az Állami Számvevőszék jelentése, amely ötven eljárás áttekintése alapján készült. A szaktárca beszerzéseinek nettó összértéke a vizsgált időszakban meghaladta a 230 milliárd forintot.

Befejeződött az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzése, amelyet a Honvédelmi Minisztérium (HM) beszerzéseivel kapcsolatosan folytatott le. Az ÁSZ megerősítette a lapunkban több mint egy hónapja közölt értesülést, hogy a HM megvizsgált ötven jelentésének egyharmada szabálytalan körülmények között zajlott. A végleges jelentést elfogadta Juhász Ferenc honvédelmi miniszter is, aki lényegében csak annyi észrevételt tett dokumentum tartalmához: „a hatáskörében teendő intézkedésekre vonatkozó javaslatok előremutatóak, (…) azok egybeesnek a tárca szándékaival.”
Mint arról beszámoltunk, a HM saját bonyolításban 2002-ben 50,2 milliárd, 2003-ban 180,7 milliárd forint nettó értékben végzett közbeszerzést, amelyekből a tárca Biztonsági Beruházási és Beszerzési Hivatala 2002-ben 176 eljárással 35,5 milliárd, míg tavaly 306 eljárással 160,1 milliárd forint értékű beszerzést folytatott le. Az viszont kérdéses, hogy a hivatal és a gondatlan személyek hogyan felelnek a beszerzések során elkövetett szabálytalanságokért, mert erre nincs egyértelmű rendelkezés. Az ÁSZ megállapítja többek között, hogy a harcászati repülőgép-beszerzések egy részénél nem a szóba jöhető ajánlattevők pályázatai, hanem a tárca előterjesztését tárgyaló kabinetülésen hozott döntés volt a mérvadó. Ez az eljárásrend működött a 600 millióért vásárolt An–26-os szállító repülőgép beszerzésnél is, de így döntöttek a Gripenek mellett is.
Mint arról többször beszámoltunk az An–26-ost egy olyan cégtől vásárolta meg a HM, amelynek egyik vezetőjét korábban jogerősen elítélték egy alkatrészlopási és okirat-hamisítási ügyben. A számvevőszék megállapítása szerint azonban a beszerzés legnagyobb hiányossága, hogy pontosan nem tudható, hogy volt-e kedvezőbb lehetőség is a vásárlásra. Az ÁSZ alátámasztotta azt az információnkat is, hogy számos beszerzést kellett bírálniuk amiatt, mert a HM gazdasági társaságai a közbeszerzési alapelvek érvényesítésével nem összeegyeztethető módon olyan esetekben is előnyt élveztek, amikor a piac más szereplőinek kizárása nem volt indokolt. Ilyen eset volt az ÁSZ szerint a honvédség objektumainak őrzés-védelme. Mint megírtuk, a szaktárca jövőre hatmilliárd forintot költ az objektumainak őrzésére. Az erre kiírt közbeszerzési pályázatot a saját tulajdonában lévő HM Elektronikai és Vagyonkezelő Rt. nyerte el, amely a tényleges munkát alvállalkozókra bízta.
A jelentés megemlíti azt az esetet is, amikor az afganisztáni egészségügyi kontingens részére szükséges eszközökkel együtt vettek 25 darab Mercedes dzsipet, de végül egyik járművet sem Afganisztánba szállították.