Nem az Európai Bizottság (EB), illetve az Európai Parlament (EP) javaslatait tükröző, hanem sokkal inkább a nettó befizetők érdekeit szem előtt tartó, egyébként meglehetősen szigorú költségvetést hagytak jóvá a jövő évre vonatkozóan az Európai Unió tagországai a múlt csütörtök éjjel – jelentették a nyugat-európai gazdasági lapok hét végi összeállításaikban.
A második olvasatban elfogadott büdzsé teljes kiadása 106,3 milliárd eurót jelent – ez pedig az összesített uniós GNI-nek pontosan az egy százalékát teszi ki. A 2005-ös büdzséről a végső döntést az Európai Parlament mondja majd ki két hét múlva. A Financial Times szerint nem kétséges a javaslat megszavazása, mivel az uniós, költségvetési ügyekért felelős miniszterek már egyeztettek a parlament képviselőivel is. Ez a büdzsé egyébként a közösség keleti bővítése utáni első teljes költségvetése. A szóban forgó verzió alapján a kiadások az előző évhez képest 6,5 százalékkal nőhetnek – ez jócskán elmarad a parlament korábbi, 11,5 százalékos elképzeléseitől. Az EB pedig összesen 109,5 milliárd eurós, a parlament korábban 111 milliárd eurós összköltségvetést képzelt el.
Az egyszázalékos küszöbnek az ad különös jelentőséget, hogy az EU hat olyan tagállama, amely jelenleg nettó befizetője az uniónak, a 2007-tel kezdődő hét évben felső határként kívánja rögzíteni ezt az értéket a jelenlegi, 1,24 százalékos elvi küszöb helyett. A parlamenttel folytatott utolsó egyeztetés előtt ezek a tagországok most is még csak a GDP 0,99 százalékának megfelelő költségvetést kívántak jóváhagyni. A bővítés miatt leginkább érintett felzárkóztatási költségvetés a jóváhagyott változat szerint 35 milliárd eurót tesz ki.
Hüttl Antónia, a Kopint Datorg Rt. szakértője az MTI-nek elmondta, hogy a büdzsé összeállításakor a bruttó nemzeti jövedelmet használja az unió. A GNI-t úgy számítják, hogy a GDP-t, azaz a bruttó hazai terméket csökkentik a külföldi tulajdonú vállalatok által megtermelt jövedelemmel, ugyanakkor hozzáadják a hazai multinacionális cégek külföldön megtermelt profitját. Példaként említette a szakértő a Molt, amelynek szlovák, román vagy horvátországi profitja része a magyar GNI-nek.
Hat magyar visszaélés. Az Európa Tanács december közepén fogadja el a 2007 és 2013 közötti időszak általános elveit, ezek szerint az agráriumra körülbelül négyszázmilliárd euró jut majd. A következő tervezési ciklusban Brüsszel valószínűleg még a jelenleginél is szigorúbban fogja ellenőrizni a támogatások felhasználását. Az utóbbi időszakban már 1,5 milliárd euróra emelkedett a jogtalanul megszerzett központi pénzek nagysága; az EU csalásellenes hivatalának jelentése szerint a legtöbb szabálytalanság az agrár- és a regionális támogatások körül történtek. Magyarországon hat visszaélést derítettek fel. Még nem tudni, hogy ezek nyomán mennyi pénzt kell visszafizetnünk a közös kasszába, egy 1992-es PHARE-támogatás vélhetően szabályellenes felhasználása miatt hárommillió eurót azonban már levontak hazánk brüsszeli számlájáról. (E. Cs.)
Az EU nettó befizetői:
– Ausztria,
– Franciaország,
– Hollandia,
– Nagy-Britannia,
– Németország,
– Svédország.
