Harminc-negyven Greenpeace-aktivista a napokban lezárt egy elhagyott mezőgazdasági raktárat a felvidéki Ipolybélen (Bielovce), mert súlyosan környezetszenynyező anyagokat tartottak a lerobbant épületben.
A zöldek tízméteres körzetben elkerítették a bedőlt tetejű tárolót, és vegyvédelmi ruhába öltözve, gázálarcban kezdték el a ház megerősítését és mentesítését a veszélyes hulladékoktól. Az egykori szocialista termelőszövetkezeti létesítményben több mint kéttonnányi atrazint, lindánt és simazint találtak a környezetvédők, amely tíz évnél is régebb óta szennyezhette a talajt és a talajvízen keresztül a raktártól 300 méterre lévő Ipolyt is, amely a Dunába folyik. A helyszínen megjelentek a szlovák rendőrség és környezetvédelmi felügyelőség szakemberei is, de először a jogszabályok kézikönyvét kezdték el olvasgatni a Greenpeace képviselőjével, mivel szerintük a zöldeknek nem volt joguk az akcióhoz. A helyi hatóságok vizsgálatot is kezdeményeztek, de ennek eredményéről eddig nincs információ.
Weinbrenner Gábortól, a Greenpeace képviselőjétől a helyszínen megtudtuk, a szervezet által vett minták vizsgálata azt állapította meg, hogy a terület csődbe ment tulajdonosa veszélyes, egészségkárosító kemikáliákat tárolt.
A zöldek szakértői állítják: a megtalált szerek mérgező anyagok, amelyek élő szervezetek megsemmisítésére szolgálnak, ezért rákkeltők lehetnek. A vizsgálat elvégzői szerint a mintákban olyan kemikáliákra is bukkantak, amelyek károsíthatják az ember hormonrendszerét és a magzat méhen belüli fejlődését, hosszú távon pedig impotenciát okozhatnak.
Martin Hojsik, a Greenpeace szlovák kampányszervezője az akció helyszínén közölte: a hatóságok 300-400 tonnára becsülik a régi, elavult növényvédő készleteket, és feltehetőleg több száz olyan raktár van az országban, amely „időzített vegyszerbombaként” működik, hiszen nincs pénze a tulajdonosnak a kármentesítésre. A zöldek úgy tartják, hogy legalább ilyen mennyiség található a nem megfelelően tárolt növényvédő szerekből Magyarországon is a volt szövetkezetek területén.
Simon Gábor, a Levegő Munkacsoport programvezetője arról tájékoztatta lapunkat, hogy az atrazin hazánkban is minden vízmintában megtalálható, és használják ma is, pedig az Európai Unió betiltotta. Magyarország ezt az anyagot nagy részben Olaszországból importálja, ahol régi EU-tagállamként nem használhatják. A kémikus szerint feltételezhetőleg rákkeltő és génmódosító szerről van szó, ahogyan hasonló tulajdonságú a simazin is. Rendkívül veszélyes a szintén Ipolybélen talált lindán, amely egy perzisztens (szerves szennyező) klórozott rovarirtó. Ez azt jelenti, hogy szinte egyáltalán nem ürül ki az emberi szervezetből, még az anyatejből is kimutatható. Magyarországon betiltották ugyan, de Szerbiából és Ukrajnából rendszeresen becsempészik – mutatott rá a szakértő.
– Valóban használják még Magyarországon az unióban betiltott atrazint, mert négy évre még felhasználást kértünk – ismerte el Bura László, a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat laborvezetője. Mint elmondta, erre azért van szükség, mert a megszokott mezőgazdasági alkalmazás nélkül hiány keletkezne az agráriumban, például leállna a kukorica termelése. A laborvezető szerint azonban az anyag nem okoz rákot, hiszen a tudottan rákkeltő növényvédő szereket nem engedélyezhetik.
Bura László tájékoztatása szerint tavaly több mint 400 hatóanyag használatát szüntették meg Magyarországon az EU előírásai alapján, mert nem volt megfelelő az adatszolgáltatás az engedélyezésükhöz. Egyelőre azonban nem tudni, hogy mennyi veszélyes anyag hever eldugott, régi raktárakban, mert még folyik az országos felmérési program, amelyet a földművelésügyi és a környezetvédelmi tárca indított el – vallotta be a szakértő. Hangsúlyozta: a nem hulladéknak minősülő, kereskedelmi forgalomban lévő növényvédő szereket húsz-huszonöt éve folyamatosan ellenőrzik, és ezekből tavaly csak elenyésző mennyiség, 68 minta alapján mindössze 4,5 százalék nem felelt meg a minőségi feltételeknek, többnyire csomagolási kifogások miatt. Az ellenőrzést bejelentés alapján a környezetvédelmi felügyelőségek is végzik, de források híján csak kevés helyen tudják rávenni a felszámolót a beavatkozásra.
Kelemen Béla, a Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója például számos esetben tapasztalt a szlovákiaihoz hasonló esetet a környezetében, de szerinte nincs olyan hatóság, ahol ne találkoznának rendszeresen a problémával. A legtöbb esetben a 90-es évek elején elhagyott göngyöleggel gyűlik meg a bajuk, mivel ezt nem ártalmatlaníthatják, égetőbe viszont nem tudják elszállítani a tulajdonosok, mert az sok pénzbe kerül – fűzte hozzá.
Az igazgató ismertetése szerint ma is van a hatósághoz tartozó területen olyan raktár, amelynek a kármentesítésére a szaktárca előlegkeretéből kértek forrásokat, mert a felszámoló évek óta nem tud vele mit kezdeni.
– Az utóbbi években négy esetben adtunk ki kötelezést növényvédő szereket tartalmazó hulladékokra, ebből három esetben önként, egy esetben pedig a felügyelőség további intézkedéseinek eredményeként teljesítették azt – közölte Vilmányi Zoltán, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség hatósági igazgatóhelyettese. Megjegyezte: eddig ugyan még nem szerepelt a növényvédő szerek hulladékainak célellenőrzése a kiemelt területek között, de a helyszíni vizsgálatok során számon kérték az előírások betartását azoknál a szervezeteknél, ahol ilyen hulladék keletkezett. Ezentúl ezt is célellenőrzéssel vizsgálják majd – ígérte az igazgatóhelyettes.
origo.hu
Kiderült, hogyan történt a kettős tehervonat-baleset Komáromnál
