Többéves munkánk érhet be azzal, hogy a 2001-ben kezdődött, végéhez közeledő jasi tartományi zsinat a színe elé engedi civil küldöttünket – nyilatkozta lapunknak Nyisztor Tinka néprajzkutató, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke. E moldvai csángó szervezet célja az, hogy a 250 ezres lélekszámú csángó magyar közösség templomaiban, ahol csak igény van rá, anyanyelven hangozhassék a liturgia. Hatvan-hetvenezer moldvai csángó még ma is beszél és ért magyarul. Nyisztor Tinka úgy vélte, a lehetőség mögött a vatikáni szándék megváltozása áll. Elmondta, egy éve a színmagyarok lakta pusztinaiak küldöttsége felkereste Jean-Claude Perriset-t, a Szentszék romániai nagykövetét, aki határozott ígéretet tett arra, hogy felkarolja a csángók sok évszázados óhaját. Az is kiderült akkor, hogy a nunciust addig félretájékoztatták: a vatikáni nagykövet úgy tudta, Pusztinán már régen magyarul miséznek a katolikus híveknek.
Nyisztor beszámolt arról is: a zsinat kezdete óta szerettek volna élni azzal a lehetőséggel, hogy a Petru Ghergel tartományi püspök vezette, sok száz fős zsinat elé civil küldöttek is járulhassanak helyi problémáikkal. Tegnap a püspök telefonbeszélgetést folytatott a Szent István Egyesület vezetőjével. Egyetlen egyesületi küldött megjelenését és felszólalását engedélyezte, aki egyelőre csak a pusztinai egyházközségnek kéri az anyanyelvi szertartás bevezetését. A kérés után áttörés várható, csökkenhet a templomi magyar szóra vágyó csángók félelme.

Elúszott a gát – Csillaghegy védtelen maradt: Gyepes Ádám keményen bírálja a fővárosi vezetést