Ahol egy eszik, ott mindegyik eszik

Legnagyobb hazai kisebbségünk, a cigányság a magyar nemzeten belüli etnikumként, nem pedig nemzetiségként határozta meg magát a rendszerváltozás után. S mivel a szécsényi időközi választásokon bebizonyosodott, hogy sokat ér a romák szavazata, nem érdektelen, miként vélekednek ők a népszavazásról. Erről nyilatkozott Varga József, a Fidesz országgyűlési képviselője.
– Van-e véleménye a népszavazási kampányról a túlnyomórészt nyomorral küszködő cigány tömegeknek?
– A magyarországi cigányságot megdöbbenti az a vita, ami a többségi társadalmon belül és a médiumokban – különösen a kettős állampolgárságról – folyik. Sokan úgy látják, magyarokat játszanak ki magyarok ellen. Nem értik, hogyan érvelhet a kormány nemzetegyesítési kérdésben valamiféle „bevétel-kiadás” logika mentén. A romák külön sérelme, hogy a kormányoldal a cigánykártyát is szerepelteti, azt sugallva, ha megadják a határon túli magyaroknak a kettős állampolgárságot, egymillió nem cigány mellett egymillió cigány is elindul a szomszédos államokból Magyarország felé.
– Valóban a honi cigány tízezrek nézete mindez?
– Vidéki útjaimon leszakadt térségek romái osztották meg velem ezt a véleményüket. Felhívták a figyelmemet arra is, hogy a kormánykoalíció több kampányrendezvényén milliónyi cigány ideözönlésével riogattak. Erre rímel, hogy a kormányhoz hű, magát baloldalinak nevező Országos Cigány Önkormányzat (ÖCO) nemrég azt sürgette, a magukat magyarnak valló határon túli romák is kapjanak magyar állampolgárságot.
– Ön netán nem azonosul ezzel?
– Magától értetődő, hogy amennyiben lesz kettős állampolgárságról szóló törvény, az érinti a határon túl élő magyar ajkú cigányságot is. Az OCÖ tehát nyitott kapukat dönget. Félő, hogy felkérésre tesz így, azokat a nem cigány honfitársainkat ijesztgetve, akik a tömeges betelepüléstől félnek, másrészt féltékenységet keltve a szociális ellátásban így is szűkölködő hazai cigányság soraiban.
– Kell-e tartani attól, hogy cigány népvándorlási mozgalom indul el sikeres és eredményes népszavazás esetén?
– Nem. Már csak azért is álságos és etikátlan az ilyen feltételezés, mert a kormány még a hazai cigányság számára sem tud megfelelő munkalehetőséget biztosítani, és ezzel tisztában vannak a határon túl élő romák is. Azért sem várható népvándorlás, mert a szlovákiai cigányok sem kerekedtek fel május 1-jétől, pedig megtehették volna, ugyanis európai uniós polgárként szabad letelepedési joggal rendelkeznek hazánkat is beleértve.
– Mit jelent a hazai cigányoknak az a gondolat, hogy kapjanak állampolgárságot az anyaországtól az elszakított területek magyar közösségeinek tagjai?
– Azt, amit a jó érzésű nem cigányok többségének. Mi is nemzetben gondolkodunk, méghozzá olyan nemzetben, amelynek része a határon túl élő magyarság is. S ha már ez így van, a kinti magyarokra is érvényesnek tartjuk azt a cigány mondást, hogy „Ahol egy eszik, ott mindegyik eszik”. Ehhez tudni kell, hogy ha egy cigány nagycsaládban csak egyvalaki is keres, abból minden családtag részesül. Ellenben a kormány szembe akar állítani nemcsak magyart a magyarral, hanem cigányt a cigánynyal és cigányt a nem cigánnyal is. Ezek után el kell gondolkodni azon, hogy a jelenlegi kormány tulajdonképpen kit is képvisel.
– Elképzelhető, hogy a cigányok csak az egyik népszavazási kérdésben adják le voksukat?
– Nehezen tudom elképzelni. De hozzáteszem, a magyarországi cigányság a kórház-privatizáció elutasításában, ha lehet, még egységesebb… Az elmúlt két évben gyakori hír volt, hogy bizonyos kórházak nem hajlandók romákat ellátni. Mindez az állam által fenntartott, állami tulajdonú kórházakban történt. Ha itt az egészségügyi intézmények magánkézbe kerülnek, könnyű elgondolni, mi történik. Attól kezdve a magyarországi cigányok, akiknek az átlagos egészségi állapotuk katasztrofális és várható élettartamuk 55 év, a magánkórházak portájáig sem jutnak el.