Alábecsült vállalati bérdinamika

Jövőre a Magyarországon működő külföldi tulajdonú vállalatoknál átlagosan 6,3 százalékos fizetés- és béremelésre számítanak. Az előrejelzés csaknem azonos a tavalyival, csakhogy idén ezt a valóságban egy 10,6 százalékos emelkedés követte, amely ismét azt bizonyítja, hogy Magyarországon mind a vállalatok, mind pedig a „nagypolitika” rendszeresen alábecsüli a bérdinamikát.

Mindez a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara és a Kienbaum tanácsadó cég tanulmányából derül ki. Eszerint a magyarországi külföldi (német, francia és osztrák) vállalatok körében végzett felmérés rámutat: a külföldi részesedésű vállalatokban az átlagfizetés körülbelül másfélszeresét éri el a magyar vállalatokban mért szintnek. A fizetések eltérőek a cég nagysága, ágazati hovatartozása és jövedelmi helyzete szerint. A tízmilliárd forint árbevételt meghaladó vállalatok vezetői 21,9 millió forintos fizetséget vihetnek haza évente, ami több mint kétszerese az egymilliárd forint alatti cégek irányítóinak fizetségétől. Idén a magyarországi német vállalatok ügyvezetői átlagosan 14,7 millió forintot keresnek, ami 12 százalékkal magasabb a tavalyi átlagnál. A munkások bére 1,3 és 2,2 millió forint között szóródik. Az ágazatok között a gyógyszeripar az éllovas, ott 2,3 millió forintot tehet zsebre egy munkás. A jövedelem egyre növekvő hányadban tartalmaz eredményhez kötött elemeket. Ez az ügyvezetőknél már eléri a 21 százalékot, szakmunkások és betanított munkások esetén a 12 százalékot. A megkérdezett cégek 45 százaléka nyújtja dolgozóinak a vállalati nyugdíj valamilyen formáját. Cégautó gyakorlatilag kivétel nélkül minden ügyvezetőnek jár. Az egyéni fizetésre a képzettség is lényeges befolyással van: az egyetemi diplomával rendelkező szakemberek átlagosan 4,3 millió forintot keresnek, míg egy szakközépiskolai bizonyítvány csupán 2,4 milliót jelent. Változatlanul kicsi a nők szerepe a vállalati vezetésben, s az ügyvezetők csupán 15, a középvezetők 29 százaléka nő, szemben a tavalyi 16, illetve 32 százalékos mutatóval. A nők továbbra is kevesebbet keresnek, mint férfi kollégáik, általában 18 és 34 százalékkal.
A szakképzett munkaerő hiánya továbbra is problémát okoz a vállalatoknak, bár az idén már nem olyan mértékben, mint tavaly. A múlt esztendőben 3, idén 18 százaléka véli úgy a cégeknek, hogy nem kielégítő a kínálat.
Országszerte „hiánycikk” a szakmunkás, a mérnök és a technikus. Ugyanakkor rendszergazdát és területi, valamint termékeladót már könnyebben lehet találni. Hosszú távon elsősorban a célorientált és a vállalati gyakorlattal egybekapcsolt szakképzés enyhítheti a munkaerő-piaci feszültségeket.