Természetesen kell közéleti szerepet vállalniuk a történelmi felekezeteknek, mi is erre törekszünk, ám fontosnak tartjuk az önálló és markáns arculat kialakítását is – nyilatkozta lapunknak Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke tegnap.
A Mazsihisz hét végi közgyűlése új stratégiát fogadott el. Heisler András hozzáfűzte, már most mutatkoznak a megkülönböztethetőbb arculat jelei, például a népszavazás és az egyházi iskolaügy vitái idején. A referendum vonatkozásában a zsidó felekezet azért döntött úgy, hogy nem hív fel sem igen, sem nem szavazatra, csak a részvételre, mert mérlegelte, hogy a Mazsihisz tagjai éppúgy nem egységesek a kérdések megítélésében, mint a társadalom. – Ha a voksolás mikéntjére buzdítunk – magyarázta az elnök –, szelektálunk a híveink között, akik a hazai társadalom többségéhez hasonlóan felelősséget éreznek a határon túli magyarokért, éljenek azok Kolozsvárott vagy Jeruzsálemben.
Kérdésünkre, miként fogadták, hogy Halmos Sándor, a debreceni hitközség ügyvezető igazgatója az igenek mellett állt ki egy nagygyűlésen, Heisler azt felelte: nem örültek e magánvéleménynek, de mivel a zsidó vallási előírások a szabad gondolkodást nem érintik, tudomásul vették. Ami az egyházi iskolák finanszírozását illeti, az elnök úgy vélte, helyesen tették, hogy a sajtóbeli üzengetések helyett inkább közvetlen tárgyalásokat szorgalmaztak. Szerinte ez is közrejátszhatott abban, hogy az eredeti javaslatnál kedvezőbb koncepció határozza meg a felekezeti iskolák 2005-ös állami finanszírozását.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
