Nettó árbevételének mintegy nyolc százalékát, vagyis 5,4 milliárd forintot fordított innovációs tevékenységre például az utolsó üzleti negyedévben a hazai piac harmadik legnagyobb forgalmú szállítója, az Egis Rt. A társaság lapunknak adott tájékoztatása szerint, évente hat-nyolc új terméket hoznak forgalomba, 2004-ben pedig hét termékcsaládból 12 cikket vittek piacra. A magyar piac legnagyobb gyógyszercége, a Richter Gedeon Rt. árbevételének nyolc-tíz százalékát költi kutatás-fejlesztésre, az idei K+F-re fordított öszszegek volumene pedig eléri a tízmilliárd forintot – közölte lapunkkal Beke Zsuzsa, a társaság PR-igazgatója. Mint mondta, a cég K+F szervezete 700 kutatóból áll, s közös kutatási programokat folytat 31 vezető egyetemi tanszékkel, illetve több akadémiai kutatóintézettel. A Richternél egyaránt folytatnak generikus és originális gyógyszerkutatási tevékenységet. Célunk évente átlagosan három-öt új termék kihozatala – tette hozzá Beke Zsuzsa.
Az árbevétel-arányos, nyolcszázalékos K+F-re fordított átlag a környező országokéhoz képest – de ugyanígy a másik kilenc új uniós országhoz képest is – igen jónak mondható, ám elmarad a nyugat-európai, kifejezetten kutatásbázisú cégek 13-14 százalékos átlagától – mondta Buzás László. A Magyosz elnöke emellett felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar ipar egészének K+F-kiadásaiból, a gyógyszeripari szegmens több mint 40 százalékot testesít meg.
A gyógyszeripari kutatások területén meg kell különböztetni az úgynevezett innovációs (originális) gyógyszerkutatást, illetve a generikusnak nevezett fejlesztéseket. Originális gyógyszernek az új hatóanyagot tartalmazó és új terápiás lehetőséget nyújtó orvosságot nevezik. Ezek kifejlesztése általában komoly, hosszú ideig tartó munkát, és nagy szellemi, anyagi ráfordítást igényelnek. Egy-egy ilyen folyamat átlagosan 600-800 millió dollárt is felemészthet, s akár 10-15 évet is igényelhet. A folyamatosan fennálló relatív tőkehiány miatt a magyar gyógyszergyártók önmagukban általában nem tudnak eljutni piacképes originális termékig. Ezért stratégiai együttműködési megállapodást szoktak kötni valamely tőkeerős piaci szereplővel, s ennek keretében itthon a K+F-folyamat 50-60 százalékáig jutnak el (vagyis az állatkísérletek és a klinikai kísérletek I. fázisszintjéig), a továbbiakat pedig rábízzák a stratégiai partnerre. Azonban jellemzőbb az, hogy a hazai cégek úgynevezett generikus gyógyszerfejlesztésbe kezdenek, amelyek az originális gyógyszer termékszabadalmi oltalmának lejárta után, annak alapján gyártott, az originális gyógyszerrel azonos hatóanyagú készítmények. A generikus gyógyszerek kifejlesztése az innovatív, originális gyógyszerek kifejlesztésének töredékébe kerül, hiszen az innovatív gyógyszercég már elvégezte a szükséges állatkísérleteket és az embereken való kipróbálást. A hazai gyártók évente 30-40 új termékkel, illetve új késztermékformával jelennek meg, s a generikus gyógyszerekből származik forgalmuk mintegy 90 százaléka. A legnagyobb forgalmú gyógyszerek között a tavalyi évi adatok alapján az első három termék belföldi gyártású, az első 25 közül pedig kilenc származott hazai gyártótól.
Érdeklődésünkre Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke elmondta: a hazai gyártással is rendelkező multinacionális cégek szinte kizárólag eredeti készítmények utángyártását, generikus készítmények piacra hozatalát végzik. A csak kereskedelmi képviselettel rendelkező multinacionális cégek – tette hozzá Székely Krisztina –, pedig számos esetben itt végeztetik innovatív készítményeik klinikai kutatását, vagyis az embereken való kipróbálást. Kérdésünkre rávilágított arra, hogy a multinacionális cégeket, amelyek a bizonytalan környezet miatt különben sem nagyon hoznak kutatási beruházást Magyarországra, még jobban elriasztotta az idei évben lezajlott gyógyszervita.
origo.hu
Továbbra is befektetésre ajánlja Magyarországot a Moody’s
