Rendkívül kínos szövegkörnyezetben marasztalta el Brüsszelben Magyarországot tegnap Joaquín Almunia, a gazdasági és pénzügyekért felelős uniós biztos az ország túlzott költségvetési hiányáért. Almunia külön kiemelte, hogy míg a cseh, a ciprusi, a máltai, a lengyel és a szlovák kormány az Európai Tanács ajánlásainak megfelelő intézkedéseket hozott a deficit lefaragására, addig Magyarország 2004-re 0,9 százalékkal marad el a GDP 4,6 százalékára kitűzött céltól, s szintén ennyivel marad majd el a 2005-re a GDP 4,1 százalékában megcélzott költségvetési hiánytól. Almunia hangsúlyozta, hogy a bizottság szerint további intézkedésekre van szükség a célok elérésére és ahhoz, hogy – mint a tanács javasolta – a költségvetés hiánya 2008-ra a GDP 3 százaléka alá csökkenjen. A biztos azt is elmondta, a magas hiány egyik oka az, hogy még mindig nem reformálták meg az egészségügyet.
A Magyar Nemzet azon kérdésére, hogy milyen kényszerítő eszközök vannak az unió kezében a teljesítés kicsikarására, tekintettel arra, hogy a magyar kormányt a jelek szerint kizárólag a hatalomban maradás motiválja, Almunia azt felelte, hogy már korábban is egyértelművé tette a magyar pénzügyminiszternek: Magyarország saját érdeke is a maastrichti kritériumok betartása.
*
Az Európai Bizottság egyértelművé tette, hogy Magyarország nem követte a tanács ajánlását, de mivel hazánk még nem tagja az euróövezetnek, ezért technikailag nincs lehetőség vele szemben szankciók alkalmazására.
Nem voltak elég hatékonyak azok az intézkedések, amelyeket a magyar kormány hozott az államháztartási hiány csökkentésére – állapítja meg a bizottság tegnap kiadott közleménye, amely szerint valószínűleg 0,9 százalékkal nagyobb lesz az idei évre tervezett 4,6 és a jövő évre előirányzott 4,1 százalékos GDP-arányos deficit. A brüsszeli jelentés hangsúlyozza: további intézkedésekre lesz szükség ahhoz, hogy elérhető legyen a kabinet által rögzített, s az EU-tagállamok pénzügyminiszteri tanácsa által is ajánlott célkitűzés, azaz a három százalék alatti hiányszint elérése 2008-ra. Az állásfoglalás szerint bizonyos mértékű konszolidáció ugyan megvalósult idén, a magyar hatóságok július óta bevezetett megszorító intézkedései azonban nem biztosították a 2004-es cél elérését.
A bizottság ennek megfelelően azt javasolja az EU pénzügyminiszteri tanácsának, az Ecofinnek, hogy ismerje el: nem elég hatékonyak az eddigi magyar lépések, ezért folytatni kell a túlzott deficit esetére megszabott eljárást hazánk ellen.
Az Ecofin idén júliusban hét ország esetében állapította meg, hogy túl magas az államháztartási hiányuk. Ezek közül ötnél a bizottság most az eljárás felfüggesztését javasolta, mert úgy látta, hogy megfelelő lépéseket hoztak a hiány csökkentésére, s az általuk beterjesztett program szerint haladnak. Magyarország és Görögország esetében ugyanakkor az Ecofin hozza majd meg a végleges döntést.
Az Európai Bizottság legutóbb októberben foglalkozott a kiugróan magas magyar államháztartási hiánnyal, amikor éves konvergencia-jelentésében megállapította: Magyarország nem teljesítette az euróövezeti csatlakozás követelményeit.
A tegnap közzétett figyelmeztetést az Európai Unió bizottságának múlt hét pénteken közzétett értékelése előzte meg, ahol Magyarország kapta a legrosszabb értékelést, a jövő évre vonatkozó uniós előrejelzés ugyanis az utolsó helyre sorolta hazánkat az államháztartási hiány alakulásának terén. Külön figyelmet érdemel, hogy az EU bizottsága nem a magyar kormány októberben bevezetett hiányszámítási módszerét használta, hanem valamennyi állam esetében a tagországok többsége által használt deficitkimutatási eljárását alkalmazta.
A főbb gazdaságpolitikai célokat sikerült teljesíteni, a gazdaság gyorsan növekszik, szerkezete kedvezően változott – reagált az uniós figyelmeztetésre a Pénzügyminisztérium (PM). A tárca közleménye szerint a programnak megfelelően folytatódik az ország felzárkózása, azaz a magyar gazdaság 2008-ig teljesíti az euró bevezetésének feltételeit, s így a közös valuta legkésőbb 2010-ben bevezethető.
A Fidesz úgy ítéli meg, a kormánynak fel kell végre hagynia azzal a gyakorlattal, hogy a piaci szereplők felé megpróbálja eljátszani a felelős és takarékos gazdálkodó szerepét, miközben továbbra is fenntartja a felesleges költekezést – áll a Fidesz közleményében. A kormánypárti politikusok által előszeretettel használt „egészséges szerkezetű növekedésnek” nem sok értelme van akkor, amikor a legnagyobb piaci szereplő, az állam semmilyen, általa előzetesen kitűzött célt vagy követendő szabályt nem képes, vagy nem akar betartani.
Romlanak a gazdasági mutatók.
