Christian Köberl geológus és társai rácáfoltak a washingtoni egyetem szakembereinek hipotézisére. Utóbbiak Kínában, Japánban és hazánkban talált lerakódásokat vizsgáltak: azokban jelentős menynyiségű héliumra és argonra bukkantak. E nemesgázok aránya megegyezett a meteoritokban talált koncentrációjukkal. Így kézenfekvőnek tűnt, hogy a gázok egy meteorit csóvájából származnak, s a Földre zuhanó égitest becsapódása vetett véget a földtörténet „ókorának”. Köberl és társai a Karni-Alpokból és a Dolomitokból származó kőzetek vizsgálata alapján más következtetésre jutottak. A két térségben nem találtak meteoritra jellemző vegyületeket. A nagy meteoritok becsapódására utaló lerakódások a Föld minden részén előfordulnak, ezért hiányuk a perm időszak végéről származó maradványokban azt bizonyítja, hogy ekkortájt nem zuhanhatott a Földre ilyen égitest – következtetnek Köberlék.
Az osztrák kutatók óriási vulkánkitöréseket sejtenek a tömeges fajpusztulás hátterében. A vizsgált földtörténeti korban 3000 méter vastag lávaréteg borította Szibériát. Nemrég sikerült igazolni, hogy e lávatömeget 600 000 évnyi vulkáni tevékenység eredményezte. A lávával együtt hatalmas mennyiségű gáz került a Föld légkörébe, ami jelentős környezeti változásokat okozott. Ezek jól nyomon követhetők a fenti korszakból származó lerakódásokon. Az óceáni üledékek színe például – a korábbi mintákkal ellentétben – nem világos, hanem sötét, az üledék sok ként tartalmaz. Ez azt jelzi, hogy nagy területeken eltűnt az oxigén a tengervízből. A perm időszak végéből származó tengeri és szárazföldi üledékekben szinte nincsenek megkövült állatok: Földünk hatalmas térségeit kizárólag gombák népesítették be, az állatok túlnyomó része kipusztult.
drog
Túl gyors volt ahhoz, hogy józan legyen
