Bizonytalanság az agrárpénzek körül

Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerint az idei rekordtermés és a kétszázmilliárdos kifizetett támogatások után jövőre újra jelentős összeghez juthatnak a gazdák. Lengyel Zoltán, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség mezőgazdasági kabinetjének vezetője szerint azonban a tárca az eddig kifizetett pénzzel sem tud elszámolni.

A tavalyi nehéz év után a 2004-es esztendő rekordtermést hozott – értékelte az évet a távirati irodának Németh Imre miniszter, aki szerint az ágazat adózás előtti eredménye – a múlt évi ötmilliárdos passzívum után – idén eléri a hetvenmilliárd forintot. 2004. december elejéig a gazdálkodók mintegy 200 milliárd forintos támogatást kaptak, s 2005 elején további, mintegy 90 milliárd forint nagyságú támogatáshoz jutnak az ez évi keretből.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium több száz milliárdos kifizetett támogatásról beszél, de a mai napig nem tudtak elszámolni ezekkel a juttatásokkal – nyilatkozta Lengyel Zoltán, a Fidesz mezőgazdasági kabinetjének vezetője az MTI-nek.
Németh Imre elismerte, hogy késik az uniós, területalapú támogatások kifizetése, ám ez nem a kifizető ügynökség, azaz a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) hibája, hanem a támogatások utólagos kifizetésére épülő új uniós elszámolási rendszer következménye – mondta. Az agrártárca vezetője szerint az erős forint, vagyis a jelenlegi árfolyam-politika erősen sújtja a magyar agrárgazdálkodókat. A miniszter szerint két és fél év alatt az erős magyar deviza miatt a forint–dollár relációban 30 százalékos árveszteséget szenvedtek el a magyar gazdák. Lengyel Zoltán viszont hangsúlyozta, hogy a forint–euró árfolyam tekintetében az árfolyamveszteség nem volt olyan jelentős, mint a dollár viszonylatában, de itt is tízmilliárd forintokban mérhető a kár. 2004-ben tovább nyílt a magyar agráriumban az export-import olló. A Magyarországra beáramló import 30 százalékkal, míg az agrárexport csak mintegy 10 százalékkal növekedett. A gazdákat sem kíméli az agrártárca a forint árfolyama körüli vitáktól, holott köztudott, hogy a magyar mezőgazdasági termelés szinte összes alapanyagát importból kell beszerezni. A gyengített forinttal tovább növekednének a gazdák költségei. Faludi Sándor, a Fidesz gazdatagozatának elnöke ezzel kapcsolatban úgy vélekedett: Németh Imre szívesen használja a gazdálkodó és a gazda fogalmát, ám valójában ezek alatt az exportőröket és a neppereket érti, akiknek nem sok közük van a valóságos gazdákhoz, akik igazán termelnek.
Németh Imre elmondta: az unióban intervencióra eddig felajánlott gabonamennyiség mintegy 60 százaléka a magyar gazdálkodóktól származik. Annak érdekében, hogy a további raktározási gondok enyhülhessenek, a jövő év elején az agrárkormányzat 40 milliárd forintos hitelcsomagot bocsát a gazdálkodók rendelkezésére, hogy uniós követelményeknek megfelelő gabonaraktárak épülhessenek az országban. Faludi szerint azonban a gazdák jelentős része nem tud felvenni hitelt, mert el van adósodva, s nincs biztosítva a megfelelő fedezet sem, hogy hitelt vehessenek fel. Jó példa erre azoknak a libatenyésztőknek a sorsa, akik a Hajdú-Bét Rt. csődje után teljesen eladósodtak.
Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy Magyarország adja az unió zöldségtermelésének 3, gyümölcstermesztésének pedig 1,5 százalékát. A magyar zöldség-gyümölcs ágazat éves árbevétele 250-300 milliárd forint, melynek mintegy felét a magyar agrárexport 20 százalékát jelentő kivitel adja.