Egy zürichi felmérés szerint Budapest a legdrágább metropolis a kelet-közép-európai térségben, viszont az életszínvonal még Bukarestben is jobb, mint a magyar fővárosban. Az anyagot készítő UBS 111 „budapesti termék”, illetve szolgáltatás árait összehasonlítva jutott erre az eredményre. A svájci hitelintézet kutatógárdája persze azt sem hallgatta el, hogy a magyar metropolis a bérek területén viszont messze elmarad a régió többi városaitól. A világszerte etalonnak számító zürichi fizetésnek mindössze 16,6 százalékát kapják a budapestiek; ezzel szemben Ljubljanában a svájci jövedelem 21,2 százalékát vihetik haza. Az életszínvonal tekintetében pedig a magyar fővárost megelőzi Prága, Ljubljana, de még Bukarest is. Az UBS azt is megállapította, hogy a budapesti életszínvonal a zürichinek mindössze 30 százaléka – ez olyan latin-amerikai városokéhoz hasonló, mint Buenos Aires vagy Sao Paulo.
A Mercer kutatóintézet is készített elemzést. Az angol cég szintén arra a következtetésre jutott, hogy Budapest igen drága. Olyannyira, hogy a volt szocialista országok táborában csak Riga, a lett főváros drágább. Míg azonban az UBS „csak” a termékek és szolgáltatások árait összehasonlítva jutott erre az eredményre, addig a Mercer már figyelembe vette elemzése összeállításakor a szállásköltségeket is. Egyébként a Mercer-index – amely nem csupán a megélhetés költségeit, de egy adott metropolis életszínvonalát is jelzi – alapján a világ legdrágább városa Tokió, az ezüstérem Moszkváé, az EU-metropolisok listáját pedig a hetedik helyen álló London vezeti. A lista alkalmas a felületes szemlélődő félrevezetésére. Merthogy amit a befektetők drágábbnak érzékelnek, az a forint dollárhoz viszonyított erősödésével valóban drágult is, hiszen magasabbak a bérleti díjak, emelkedtek a közüzemi költségek, továbbá az adóterhek és a szolgáltatások árai.
A fentiektől eltérő eredményre jutott ugyanakkor az Economist Intelligence Unit (EIU). A londoni kutatócég összeállítása alapján Budapest a legolcsóbb a régióban. Az úgynevezett drágasági világranglistán csak a 96. helyezést éri el. Az EIU szerint a kelet-európai régióban Moszkva számít kifejezetten drágának. Tegyük hozzá, a jelentékeny eltérés oka, hogy a kutatócégek vizsgálhatják például a szállásköltséget, a közlekedés árát, az irodabérlést vagy akár néhány étterem árait, de mivel mindenki mást analizál, más eredményekre is jutnak.
A lapunk által megkérdezett nyugati üzletemberek azonban felhívták a figyelmet arra is, hogy javult a budapesti szolgáltatások színvonala, és ebben fontos faktor az információáramlás minősége, az üzleti és tanácsadói szolgáltatások kiszámíthatósága. Ez természetesen „rengeteg” pénzbe kerül. Egy Budapesten élő, ingatlanfejlesztéssel foglalkozó német üzletember, Stefan Günster így értékelte a budapesti költségeket: „Most szerintem Budapest drágább, mint volt mondjuk két évvel ezelőtt. Ez különösen igaz az étel, az ital, a telefon, és a gáz árára. Nézze, szinte minden drágult Magyarországon. Úgy látom, hogy a luxuscikkek Budapesten még az osztrák és német áraknál is jóval drágábbak” – tette hozzá Stefan Günster, akinek a véleményét egy Budapesten élő amerikai is osztja: „Folyamatosan drágul Budapest, és ezt persze mindenki észreveszi. Drágábbak az ingatlanárak, a bérleti díjak.”
További drágulás. A jövő év elejétől a vízdíj mintegy hat százalékkal nő, plusz a 15 százalékos általános forgalmi adó is terheli. A csatornahasználati díj viszont jóval a 2005-re jósolt infláció fölött, csaknem 15 százalékkal drágulhat.
A szemétszállítási díjak emelésére is számíthatunk, amely átlagosan tíz százalékkal lesz magasabb a jelenleginél. A kéményseprő-ipari közszolgáltatás díja várhatóan hét százalékkal nő 2005-ben. A temetkezési közszolgáltatások díjainak változása is drágulást jelent: mértéke kiteszi a 11 százalékot. Nagyarányú drágulás a tömegközlekedés tarifáinál várható: 15-20 százalékos lesz az emelkedés.
