n Kulcsár Anna
A Fővárosi Bíróságon nemrég beperelték az Alkotmánybíróságot. A Társaság a Szabadságjogokért egyesület azt kifogásolja, hogy az Ab nem adta ki részére Hende Csaba országgyűlési képviselő drogügyben benyújtott indítványát. Volt már alperes a testület?
– Igen, korábban egy akkori kisgazda politikus azt mondta: mivel az Alkotmánybíróság nem Esztergomban, a hivatalos székhelyén ülésezik, határozatai nélkülözik a törvényes és alkotmányos alapot. Ezt a pert természetesen megszüntette a bíróság.
– A mostani ügy talán fontosabb kérdést érint. A sajtó régóta sürgeti, hogy az Ab adjon részletes tájékoztatást a hozzá érkező beadványokról, s nevezze meg a kérelmezőket.
– Pontosítanom kell ezt a megjegyzését. Működésünk első hat évében – amikor az Ab főtitkára voltam – rendszeresen tájékoztattuk a sajtót az új ügyekről és a kérelmekből megismerhető alkotmányos konfliktusokról. Ön is tapasztalhatta, kiváló volt a kapcsolatunk az újságírókkal. 1991-től az Ab határozatai már nem tüntették fel a kérelmezők nevét, vagyis a személyiségi jogok és a személyes adatok védelme miatt anonimmá váltak az indítványozók. Innentől kezdve a beadványozók hozzájárulása nélkül nem adtunk ki indítványokat. A kérelmek lényege azonban így is megismerhető volt. Hende Csaba beadványa esetében is ez történt. Amikor a civil szervezet a dokumentum kiadását kérte, megkérdeztük a képviselő urat, de ő elzárkózott, hogy átadjuk a kérelmét. Hozzá kell tennem, hogy ezután teljes ülésen megbeszéltük ezt a kérdéskört. Felidéztük egy korábbi határozatunkat, amely szerint a közszereplőknek, a politikusoknak el kell viselniük a súlyosabb, kritikus véleményeket is. Itt a nyilvánosság kontrolljáról van szó, ami a közszereplés velejárója. Ezért az Ab nyitott arra, hogy a politikusok, a közszereplők indítványai esetében eltérjen az eddigi gyakorlatától.
– Tapasztalhatjuk, gondok vannak a tájékoztatással és a tájékozódáshoz való alkotmányos joggal. Az Országgyűlés például ragaszkodik ahhoz, hogy a televíziós társaságok a parlamenti zárt láncú hálózat felvételeit továbbítsák a nézőkhöz. Magyarán: mindenkivel a kincstári kamera optikáján keresztül kell láttatnia az ülésterem eseményeit. Ön szerint alkotmányos ez a gyakorlat?
– A konkrét esetet nem minősíthetem, mert úgy tudom, az érintettek az Alkotmánybírósághoz fordulnak. De az Ab eddigi döntéseiből mindenki számára nyilvánvaló kell hogy legyen, milyen fontos az információs alapjogok teljes körű érvényesülése. A közszféra nyitottsága, nyilvánossága, a tájékozódáshoz való jog, a sajtószabadság és a vélemények pluralizmusa meghatározó alkotmányossági kritériumok egy demokratikus társadalomban.
– A hírek szerint várhatóan a médiatörvényt támadják majd meg a televíziós társaságok, hiszen az Országgyűlés erre a jogszabályra hivatkozva akadályozza meg, hogy a médiumok felvételeket készítsenek az ülésekről. Ön korábban azt mondta, a médiatörvényt már mások is megkérdőjelezték.
– Valóban, egy 1996-os indítvány még az asztalunkon van. Azon régi ügyek egyike ez, amelyről elnöki fogadalmam szerint minél előbb dönteni kell. Januári első teljes ülésünkön elkezdjük a médiaügy tárgyalását. Az előadó alkotmánybíró kész tervezetet hoz a testület elé.
– A tájékozódáshoz való jogot és a véleménynyilvánítás szabadságát az Ab határozatai az utóbbi időkben is a legfontosabbak közt említették. Olyannyira, hogy az emberi méltóság elé sorolták ezeket. A gyűlöletbeszéd-törvény megsemmisítésének indokai legalábbis erre utalnak, nem?
– Abban az ügyben az Alkotmánybíróság – egy 1992-es határozatát követve – azt fejtette ki, hogy a gyűlöletre izgatásnak, illetve az egyéb erőszakos cselekményekre való felhívásnak a Btk.-ban megfogalmazott új formái sértik a szabad véleményalkotás jogát. A Btk. tervezett szabályai olyan megnyilvánulások miatt tették volna lehetővé a büntetőjogi felelősségre vonást, amelyek az alkotmány szerint védelemben részesülnek. Ugyanakkor elsőbbséget kapott az emberi méltósághoz való jog azoknak a szabályoknak az elemzésekor, amelyek a válaszadás jogát kívánták beiktatni a polgári törvénykönyvbe. Az Alkotmánybíróság ekkor – négy különvéleménnyel – arra az álláspontra helyezkedett, hogy az emberi méltóság védelme indokolttá teszi, hogy a véleménynyilvánítás jogát a válaszadás jogával korlátozza a törvényalkotó.
– A lex Répássyról volt szó ebben az elemzésükben. A bírák szerint nem alkotmánysértő a vélemények helyreigazítása, csak megfelelő formát kell hozzá találni. A drogügyben nemrég kihirdetett határozatuk viszont újabb súlyos csapást mért a Btk. szabályaira. Egyes vélemények szerint az Ab ezzel széles körben lehetővé tette súlyos büntetések kiszabását, akár fiatalokra is.
– A rendelkezések két csoportjában, zömmel formai okból, átmenetileg megváltoztattuk a szabályokat, illetve módosításra, kiegészítésre hívtuk fel a parlamentet. A hatósági engedély nélküli kábítószer-használat kifejezésből kiiktattuk a „hatósági engedély nélkül” szövegrészt. Ez nem azt jelenti, amit egyesek feltételeznek, hogy mostantól az is büntethető lesz, akinek hatósági engedélye van a kábítószerek alkalmazására. Csupán annyit jelent, hogy a jogalkotónak át kell tekintenie, milyen más jogi felhatalmazás alapján alkalmazhatnak még kábító tartalmú anyagokat különböző foglalkozású személyek. S a szabályokat egységesíteni kell. Az állatgyógyászatban például eddig is hatósági engedély nélkül, de jogi felhatalmazás alapján dolgoztak drogokkal. Ők nem büntethetők kábítószerrel való viszszaélés címén. A büntetőjognak ugyanis alapvető dogmatikai tétele az – s remélem, hogy mint alkotmányjogász ebben nem tévedek –, hogy csak a jogellenes magatartás bűncselekmény. Az úgynevezett együttes drogfogyasztás szabályát pedig, amely kizárhatná a büntetést, csak azért kellett megsemmisíteni, mert nem egyértelmű. Tehát formai okból kifogásolható.
– A kábítószerügy lezárása után az egyik észrevétel az volt, hogy a bírák politizálnak. A másik pedig az: ennek a döntésüknek a következménye, hogy a parlament most nem választja meg a hiányzó három alkotmánybírót. Az Ab büntetésben, „büntiben” van.
– Ezek a megnyilvánulások nem befolyásolnak minket. Végezzük a munkánkat, noha tudjuk, döntéseink politikai hatásokat is kiválthatnak. Ám ez már 15 éve így van, éppen azóta, hogy az Ab megkezdte működését. A büntetéssel, vagy ironikusan szólva a „büntivel” kapcsolatban azt mondhatom, hogy az Ab június óta van „büntiben”. Én már akkor kértem a tisztelt jelölőbizottságot és a parlamentet, hogy minél előbb töltsék be a két üres alkotmánybírói helyet. Már ha egyáltalán szabad kérnem – mert nyilvánvaló, hogy ez csak udvarias kérés volt, semmi egyéb. Akkor azt az üzenetet kaptam, hogy decemberben folytatják az egyeztetést, ha megüresedik a harmadik hely is. Azután arról értesültem, két jelöltről megegyeztek ugyan, de a harmadikról még nincs egyetértés. Kértem, legalább két bírót válasszanak meg karácsony előtt. Majd azt olvastam az újságban, hogy ebből azért nem lesz semmi, mert ártana az Ab tekintélyének, ha a két személy mégsem kapná meg a kétharmados többséget. Azt hiszem, az Országgyűlés tekintélye csorbulna, s nem az Alkotmánybíróságé, hiszen a parlament van olyan törvénysértő mulasztásban, amely felidézheti az alkotmánysértés veszélyét.
– Úgy hírlik, a harmadik jelöltről is egyetértenek a pártok, csak a decemberi időpont korai az MSZP szerint. Úgy látszik, létrehozásának 15. évfordulójáról, januárban, nyolc bíróval emlékezhet meg a papíron 11 tagú Alkotmánybíróság.
– A testület szeretettel lát mindenkit, akit a jelölőbizottság bírónak jelöl. A politikai megnyilvánulásokat nem tudom kommentálni. Azt hiszem, a jelölőbizottságról nehéz lenne pozitív véleményt mondanom azok után, hogy június óta folytatják ezt a munkát. S talán remélhetem, hogy tevékenységük most már eredményes lesz.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
