Az államhatalom átszervezésének szükségessége elvitathatatlan, az alkotmány megszokott előírásainak megváltoztatása viszont olyan akadályt jelentett, amely végig magában rejtette a bizottság erőfeszítéseinek a bukását. Ennek bekövetkeztét pedig a bizottság két társelnöke, a szociáldemokrata párt (SPD) vezetője, Franz Müntefering és Edmund Stoiber bajor miniszterelnök egyaránt kudarcról számolt be a döntő fontosságú ülés előtt.
A radikálisan centralisztikus irányítású Harmadik Birodalom bukását követően a demokratikus alapokra épült társadalom számára ideális megoldás volt a föderatív rendszer, az állam feladatainak megosztása a központi hatalom és a tartományok között. A parlament (a Bundestag) és a szövetségi tanács (a tartományok alkotta Bundesrat) a politikai élet alsó- és felsőházaként évtizedeken keresztül jól kiegészítette egymást. Az újraegyesítést követően tizenhat tartományra felduzzadt köztársaság rendszerében, a gazdasági recessziótól is befolyásolva azonban egyre inkább előtérbe kerültek a föderalizmus hátrányai, hiszen az új törvények csak hosszadalmas egyeztetések után születtek.
Az államhatalom harmonikusabb működését biztosító reformok kidolgozására jött létre a Müntefering és Stoiber vezette bizottság, amelyben a tizenhat tartományi miniszterelnök mellett a parlamenti képviselők hasonló létszámú csoportja kapott helyet szavazati joggal. A legfőbb cél a csak a tartományok egyetértésével elfogadható törvények számának csökkentése volt, igaz, a tartományok a befolyáscsökkenés ellenében jelentős követeléseket támasztottak. A sokrétű szerkezeti felépítés a nehézkes előrehaladás veszélyét rejtette magában. A környezetvédelem, az uniós érdekképviselet, valamint a terrorizmus elleni harc mind vitatott területnek számított, így már korábban is kétséges volt, hogy a bizottság lezárja a hét végére ígért reformcsomagot.
A megegyezést végül a felsőoktatási politika kérdésében vallott ellentétes nézetek miatt nem sikerült elérnie a bizottságnak.
Ellentétek. A 2019-ig jelentős anyagi támogatást élvező keleti országrész a „szolidáris egyezmény” jogi rögzítését követeli az alkotmányba. Gerhard Schröder szerint azonban erre nincs szükség. A nyugati és az egykor a keleti blokkhoz tartozó területek közti különbségek azért is napirendre kerülnek, mert holnap lesz tizenöt éve, hogy húszévi szünet után találkozott a két német állam kormányfője: Helmut Kohl és Hans Modrow, illetve 33 éve, hogy Berlinben aláírták a két német köztársaság közötti kapcsolatok alapjait szabályozó első államközi szerződést. (MN)
