Fegyelmezik az Alkotmánybíróságot?

Nem sikerült megállapodniuk a parlamenti pártok delegáltjainak a harmadik leendő alkotmánybíró személyéről, így az Országgyűlés leghamarabb februárban dönthet a kérdésben. Az MSZP az Alkotmánybíróság (Ab) tekintélye érdekére hivatkozva halogatja a döntést, az ellenzék ellenben úgy látja: a szocialisták fegyelmezni akarják a testületet korábbi állásfoglalásai miatt.

Török László
2004. 12. 17. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Leghamarabb a február 14-én kezdődő tavaszi ülésszakban választhatja meg az Országgyűlés az Ab három új tagját, ugyanis a parlamenti pártok nem tudtak megállapodni a harmadik alkotmánybíró-jelölt személyéről. A hét elején már egyezség született a kormánypártok által támogatott Bragyova András alkotmányjogász és az ellenzék által ajánlott Kovács Péter nemzetközi jogász jelöléséről, ám a Szili Katalin által szocialista felvetésre javasolt Kemenes István szegedi táblabíró személye utóbb mégis elbizonytalanította az MSZP-t.
Répássy Róbert szerint nem jöhet össze a megválasztáshoz szükséges kétharmados parlamenti többség, ha az egyik oldal számára azáltal válik gyanússá saját jelöltje, hogy azt a másik oldal is elfogadja. A fideszes képviselő úgy vélte, hogy az MSZP fegyelmezni akarja a taláros testületet annak a héten született döntései miatt. Az Ab hétfőn megsemmisítette a büntető törvénykönyv kábítószerkérdéssel kapcsolatos több rendelkezését is, de ezt megelőzően is több kormánytöbbség által megszavazott jogszabályt az alaptörvénybe ütközőnek minősítettek.
– Mi elmentünk a kompromisszumkészségünk határáig, hiszen a három alkotmánybíróból egyet a Fidesz és kettőt a kormányoldal javasolt volna – mondta Répássy. Az egyeztetéseken részt vevő szocialista Vastagh Pál korábban úgy nyilatkozott, hogy pártja csak akkor biztosítja a minősített többséghez szükséges parlamenti voksot, ha a három jelöltről együtt szavazhatnak. Az MSZP-frakció közleményben értékelte a helyzetet, amelyből kiderül, hogy „felelősséget éreznek az Ab törvényi szabályozásnak megfelelő működése iránt, és fontosnak tartják a testület tekintélyének megőrzését, amit egy esetleges eredménytelen választás rombolt volna”.
A házbizottság tegnapi ülése után Szili Katalin szocialista házelnök kifejtette: az Országgyűlés hétfői rendkívüli ülésén zárószavazás lesz a jövő évi költségvetésről és az európai alkotmányszerződés megerősítéséről. Ha a képviselők négyötöde megszavazza a házszabálytól való eltérést, a szülőföld programcsomagra vonatkozó határozati javaslatról és a Szülőföld Alap létrehozásáról is döntenek majd. A parlamentben bizottsági tagokat is választanak a bizottsági helyek és tisztségek elosztásáról szóló 2002-es négypárti megállapodás módosítása alapján. A jövőben minden független képviselő egy bizottsági tagságra lesz jogosult.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.