December elején tartotta évértékelő összejövetelét az Európai Bizottság gabona-tanácsadói csoportja, ahol az idei piaci helyzetet értékelve elhangzott, hogy mintegy 50-55 millió tonnával magasabb volt az idén az európai búzatermés, mint tavaly, azaz 280-285 millió tonna körül alakul, ebből 124 millió tonna lágy búza, 60-61 millió tonna árpa és 52 millió tonna kukorica. Az árak azonban minden gabona esetében alacsonyak és alakulásuk nem tipikus, mert az árpa sokkal drágább, mint a kukorica, míg az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott tagországokban a felvevőpiaci nehézségek miatt az árak alacsonyabbak, mint az uniós átlag. A gabonapiacra jellemző a tömeges intervenciós felajánlás – a december elejei 4,2 millió tonna felajánlott mennyiségnek háromnegyede az új tagországokból, elsősorban Magyarországról érkezett. A felajánlott mennyiség fele búza, negyede árpa és negyede kukorica. Az intervenciós felajánlások lassan haladnak és elsősorban itthon komoly raktárhiány van.
A világpiacon szintén bő termést adott az idei esztendő, anynyira, hogy négy éve ez az első év, amikor a búzatermés meghaladja a fogyasztást. Túl sok azonban a takarmánygabona és alacsonyak az árak. Az EU importja mintegy kilencmillió tonna körül alakul, a lágy búza és a kukorica importja pedig csökken. Az unió piacai az év kezdete óta 5,7 millió tonna búzát exportáltak visszatérítés nélkül, de az exportált mennyiség csökkenőben van az euró/dollár átváltási árfolyam, a fuvarköltségek, valamint a fekete-tengeri országokkal és Argentínával folytatott verseny miatt.
A Coceral (az EU gabonakereskedőinek szövetsége) mérlege szerint az import kilencmillió tonnával csökkent, mivel a búza vámkvótáját kismértékben használták ki a kereskedők, a források viszont 40 millió tonnával nőttek az előző évhez képest. Az állattenyésztés csökkenése miatt a takarmányfelhasználás az előrejelzések szerint csak négymillió tonnával fog nőni, ezen belül nagyobb lesz a kukoricafelhasználás az árpa és a búza rovására. A búzaexport csökken az árfolyam miatt, valamint amiatt, hogy a világon a kereslet főleg Kínára és Pakisztánra koncentrálódik. Kihívás lesz a fennmaradó ötmillió tonna búza exportja a piaci év második felében, mert nincs szabadpiaci és/vagy intervenciós tender. Az árpával kapcsolatos helyzet még tragikusabb: körülbelül négymillió tonna az export, amiből 2,5-2,8 millió tonna maláta. A rozsból december elejéig körülbelül 700 ezer tonnát adtak el, de az EU már blokkolta az Oroszországba történő eladásokat. Az átmenő készlet 60 millió tonna, amiből az intervenciós készlet 16 millió tonna. E piaci helyzetre tekintettel a Coceral kérte a bizottságtól az intervenciós exporttenderek megnyitását, valamint az export visszatérítését a szabadpiacon értékesített búza esetében, a CIF-árak alapján. Ami az árpát illeti, a Coceral szerint szintén meg kellene nyitni intervenciós exporttendereket, ha az exportlehetőségeket javítani akarják. A szervezet állásfoglalása szerint a kukorica esetében az intervenció – a minőségi romlás miatt – a legrosszabb megoldás, és exporttender megnyitását kérik az új tagállamok helyzetének figyelembevételével. A Coceral legutóbbi ülésén termelői oldalról elhangzottak olyan kijelentések is, amelyek szerint az árak nagyon gyengék, alacsonyabbak a termelési költségeknél, ami befolyásolhatja a vetést, azért szükséges az export- visszatérítés mihamarabbi engedélyezése, mert az intervenció nagyon káros lehet az elkövetkezendő években, és ez ellentétes a közös agrárpolitika reformcéljaival.
Az Európai Bizottság a Coceral mérlegét illetően megjegyezte, hogy sokkal optimistább a takarmányfelhasználást illetően, és a kukorica és a búza felhasználásánál is nagyobb számokat vár. Beleegyezett, hogy csökkentsék az exportértékeket, de a Coceral árpa-előrejelzését túl pesszimistának találta. Megerősítette, hogy a világpiacot befolyásolja a dollár esése és a fuvarköltségek növekedése. A szövetkezetek egyetértenek a kereskedelem kérésével, és ragaszkodnak az intervencióval kapcsolatos pénzügyi problémák megoldásához. Az Európai Bizottság képviselőjének részéről elhangzott, hogy a bizottság megnyitotta a szabadpiaci árpatendert, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy támogatás nélkül nem lehet az árpát exportálni, miközben két nagy probléma van, volt: a dollár gyengülése és az intervencióra felajánlott áru betárolásával kapcsolatos bizonytalanság az új tagországokba. Az export támogatásánál azonban tudni kell, hogy a közös vagy a magánkészletekre fektetnek-e hangsúlyt. A bizottság képviselője megjegyezte, hogy az EU meg fogja fizetni a magyar készletek Constanzáig történő szállítási költségeit, aminek eredményeképpen a magyar intervenciós gabona egy tonnájára eső költség magasabb lesz, mint egy tonna francia gabonára eső költség.
Gyengülő devizák. A Budapesti Árutőzsdén a múlt héten többnyire gyengültek a devizák, a gabonapiacon már nem kereskedtek. A devizapiac heti forgalma 10,3 milliárd forint volt az opciós üzletekkel együtt. Az euró jegyzése egy lejáratra emelkedett, a dolláré egy lejáratra csökkent. Az euró januárra 0,51 forinttal erősödött, 247,01 forinton zárt csütörtökön. A dollár januári árfolyama 1,54 forinttal, 183,08 forintra csökkent. (MTI)
